Hungaria

Magyarország allegorikus képe. Olaj, karton, korabeli aranyozott keretben, jelezve a hátoldalán. Wéber Henrik alkotása 1840 körül készült. A művész a XIX. századi magyar festészet fontos alakja volt. A reformkorban kibontakozó nemzeti művészetünk megteremtésében jelentős szerepet játszott, a következő festőgeneráció kinevelésében pedig Lotz Károly mestereként szerzett érdemeket. Az akkoriban kedvelt műfajok mindegyikében alkotott, de elsősorban történeti festőként lett ismert. Első sikereit is ilyen témájú képeinek köszönhette (Hunyadi János halála, Mátyás király a juhásznéval a budai hegyekben). Legismertebb műve egy monumentális kompozíció: Mátyás király bevonulása Budára 1458-ban, amelyet a korabeli kritika és közönség is nagy elismeréssel fogadott. A Pesti Műegylet litográfiaként is kiadta. Wéber Henrik árverésünkön szereplő műve a Magyarországot megszemélyesítő allegorikus ábrázolások egy korai példája. A nemzeti öntudat erősödését tükröző szemléleti változás jele volt a reformkorban, a nemzet vagy az ország, fenséges nőalakként (Hungária/Pannónia) való megjelenítése, megszemélyesítése, amely a XIX. században nagyon népszerűnek bizonyult. A kép előterében Hungária egy sziklás hegytetőn ülve látható, alatta hegyláncok közt kanyargó folyóval. A lába előtt elterülő táj a Kárpát-medence megidézése. A trónoló póz és az öltözékén is tükröződő uralkodói pompa a magyarság régmúltjára és történelmi küldetésére utal. Jobb kezében buzogányt tart, bal karját Magyarország címerével ellátott pajzson nyugtatja. A címeres pajzs a szülőföld védtelenségét jelképezi, a nemzet mintegy védelmezi szülőanyját. A lefelé fordított buzogány és a pihenő póz viszont azt jelzi, hogy Hungária ezeket már csak a méltóság kellékeiként viseli, a kivívott történelmi dicsőség birtokosaként, megpihenve, a jelenkornak már békét ígérve. Hungária keleties öltözéke -- török páncélsisakja és páncélinge, buzogánya és a kacagány -- tudatos orientalizálás, és történelmünk sorsfordulóira utal. Ezek a tárgyak -- hatalmi jelvények -- zsákmányként szálltak Hungáriára, de egyben örökségként is szervesen beépültek a magyarság keresztény kultúrájába. A keleties buzogány kompozíciós ellenpontjaként a kettős kereszt a címeren, szintén erre a kettőségre utal. Wéber Henrik Hungáriája a XIX. század 40-es éveiben keletkezhetett. Egy nagyobb méretű változata ismert még, amely több kiállításon is szerepelt. Képünk valószínűleg azonos Koday Ernő Wéber Henrikről írott disszertációjának műtárgyjegyzékében leírt, a Wéber család tulajdonában lévő művel, amely eddig lappangott. Előkerülése művészettörténeti szempontból is mindenképpen jelentős esemény. Mérete: 415 x 245 mm.