A királyné az ő, valamint férje és fia iránt tanúsított hűségének és hadi érdemeinek jutalmaként jablaniczai Sebessy Mihálynak újra örök időkre adományozza a Miháld kerületben (a mai Krassó-Szörény vármegyében) található Jablanicza és Glob birtokokat, valamint Kalva, Podmelnik, Zagusen, Pressincz, Budesinz, Czerova, Varaliecz és Razbojnik prédiumok részbirtokait. Sebessy ezeknek néhány éve már birtokában van, ugyanis Szapolyai János azokat a hűtlenségbe esett Szenthe Páltól elvette és neki adományozta. Egy érdekes és izgalmas korszak, az Erdélyi Fejedelemség születésének dokumentuma. Buda 1541-es elvesztése után Izabella és a gyermek János Zsigmond Erdélybe száműzetett. A rendek ugyan még azon a nyáron hűséget esküdtek nekik, a tényleges hatalmat azonban Fráter György gyakorolta, aki már az év végén lemondatta őket I. Ferdinánd javára. Bár ez a gyalui szerződés a stratégiai helyzet miatt megbukott, folyamatos hatalmi harc folyt kettőjük között a továbbiakban is. Az oklevél kiadásának évében a királyné megpróbálta megbuktatni a barátot, beárulva őt a szultánnál. Ez a zavaros helyzet nyilván nem kedvezhetett a közügyek normális intézésének sem. A hivatalos oklevélkiadás jogát Fráter György tarthatta fenn magának, Izabella esetében hagyományos értelemben vett udvari kancelláriáról nem beszélhetünk. Talán ennek köszönhető, hogy egy ilyen -- nem országos jelentőségű -- ügyben is ott szerepel a saját kezű aláírása, amely így az oklevelet árverésünk egyik legizgalmasabb, páratlan művelődéstörténeti jelentőségű darabjává emeli. Papíroklevél. Kelt: Gyulafehérvár, 1547. XI. 4. A királyné aláírásával ("Ysabella regina") és a papírfelzetes viaszpecsét maradványaival. Apróbb foltokban a szöveg elhalványult, a hajtogatások mentén kisebb szakadásokkal, egy helyen néhány szónyi hiánnyal.