Ugrás a tartalomra

Középkori magyar irodalmi ritkaságok.

A mű címe
Középkori magyar irodalmi ritkaságok.
angol szoveg
A unique collection of first editions of two Hungarian Franciscan preachers, Pelbartus de Temeswar and Oswaldus de Lasko. 16 works (7 incunables).


143. árverés / 100.
Kikiáltási ár: 18 000 000 Ft

16 műből álló gyűjtemény, amely Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát műveinek legfontosabb, legritkább — túlnyomórészt első — kiadásait tartalmazza (köztük 8 ősnyomtatványt). Tételünkben olyan ritkaságok találhatók, mint az 1497-es bázeli Stellarium — amely Borda Lajos Műgyűjtő Magyarok katalógusában sem szerepelt —, az Expositio 1504-es első kiadása — amely a háború óta magyarországi árverésen nem bukkant fel — a Rosarium nyelvemléknek számító kötetei — amelyek a legkorábbi nyomtatott magyar szavakat tartalmazzák —, a Biga salutis első és egyetlen kiadása, valamint a Stellarium és a Pomerium augsburgi kiadásai, amelyekben a Pelbárthoz köthető híres fehérvonalas fametszetű illusztrációkat találhatók meg.
A szerzők a Magyarországon a XV-XVI. század fordulóján virágzó obszerváns ferences mozgalom irodalomtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű alakjai. Általuk foglalta el végérvényesen a helyét a késő középkor kiforrott műveltségét hordozó magyar prédikációs irodalom az európai keresztény köztudatban. Mindketten olyan prédikációmintákat alkottak, amelyek alapján a papok — különböző műveltségű szintű hallgatóság számára is megfelelő — szentbeszédet tudtak összeállítani. Bár latinul írtak, céljuk az volt, hogy beszédeik a latin szövegek felhasználásával végül is magyarul hangozzanak el. Munkáik az európai művelődéstörténet talán utolsó olyan időszakában születtek, amikor a nyelvi és kulturális egységnek köszönhetően széles körben elterjedhettek. Mivel a gyakorlatban is jól használhatónak bizonyultak, számos kiadást értek meg egészen a XVI. század közepéig.
Temesvári Pelbárt élete nagy részét a budai, illetve a pesti ferences rendházban töltötte. Életét a teológiai stúdiumoknak, írásnak és prédikálásnak szentelte. Vele ellentétben Laskai Osvát szinte teljes élete során rendelkezett valamilyen magas rendi beosztással. Az augsburgi Johannes Rynmann azért jött Magyarországra, hogy új, közlésre alkalmas kéziratokat vigyen magával haza. Ekkor került kapcsolatba a már kész szöveggel rendelkező magyar szerzetesekkel. Heinrich Gran hagenaui nyomdásszal együttműködve először Laskai Biga salutis-át jelentette meg, majd azonnal Pelbárt Stellariumát is. Ezután szinte évente jelentek meg Pelbárt és vele párhuzamosan, valamivel ritkábban Laskai művei is. Csupán néhány alkalommal adta ki írásaikat másik műhely.
Pelbárt első munkáját az 1479-81 között pusztító pestisjárvány idején történt csodás gyógyulását megköszönve írta Szűz Mária tiszteletére. Ihletője az Apokalipszis könyvének Mária ábrázolása volt: a csillagkoszorú számszimbolikáját feloldva 12 részre bontva rendezte el beszédmintáit. Az egész keresztény világban virágzó Mária-kultusz hagyományára támaszkodva - de már a reneszánszra jellemző teljességre való törekvéssel - írja le Mária alakját, testi-lelki tisztaságtól ragyogó, üde, fiatal nőnek ábrázolva.
Oktatói tevékenysége segítésére állította össze 1483-1487 között Expositio című zsoltármagyarázó munkáját.
Az egyházi év ünnepeire szánt prédikációs gyűjteményének a Pomerium, vagyis Gyümölcsöskert címet adta. Anyagát - a római misekönyv szerkezetét némileg módosítva - három részre osztotta. A Sermones de sanctis a szentekről szóló, a de tempore a vasár- és ünnepnapokra írt, a quadragesimale a nagyböjti időszakra szánt beszédeket tartalmaz.
Élete végén fogott hozzá az Aureum rosarium theologiae című hatalmas, betűrendes dogmatikai enciklopédiájához, amely lényegében Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. teológiai alapművének kommentárja. Pelbárt halála miatt a harmadik részt már kedves tanítványa, Laskai Osvát rendezte sajtó alá, a negyedik kötetet pedig teljes egészében ő írta. Kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőségét az adja, hogy ez az első magyar szavakat tartalmazó nyomtatvány.
Laskai munkáin csupán annyit tüntetett fel, hogy szerzőjük a pesti ferences rendház lakója, így hosszú időn át az ismertebb testvérhez, Temesvári Pelbárthoz kötötték őket. A Pomeriumhoz hasonlóan a Biga salutis is az egyházi ünnepköröknek megfelelően három részre oszlik. A Gemma fidei című gyűjteményből csak a böjti rész készült el. A rendtársai kérésére írt, tévtanokkal szemben felhasználható 71 beszéd tulajdonképpen a logikus rendben összeállított értekezések sorozata (a 33. a török veszélyre figyelmeztet).
Pelbartus de Temesvár:
1. Stellariu(m) Corone benedicte Marie virginis i(n) laude(m) eius pro singulis prediocatio(n)ibus elega(n)tissime coaptatum
Hagenau, 1498. V. 2. Henricus Gran, impensis J. Rymmann. (402)p. Az utolsó levél üres. Hiányzik az r4, r5 levél. Vörös iniciálékkal.
Borda Lajos véleménye szerint ez volt az első kiadás, a betűtípusai alapján 1497-1499 közé helyezhető bázeli kiadás pedig 1499 második felében jelent meg (vö. Műgyűjtő Magyarok 5. 1.)
Vaknyomással díszített, sérült, korabeli, augsburgi bőrkötésben. A csatok hiányoznak.
GW M30569.; CIH 2558.; RMK III 41.; Borda- Borsa 1.
2. Stellarium Corone benedicte Marie virginis…
(Basel, 1497-99. Jacob Wolff.) (456) p.
A hely és év megjelölése nélkül megjelent kiadványt a British Museum katalógusa Jacob Wolff de Pfortzheim 1497-1499 között készített termékei közé sorolta, ezt a legújabb kutatások is megerősítik. Feltűnő, hogy ez az egyetlen bázeli nyomtatvány Pelbárt kiadványai között. Egyes kutatók véleménye szerint valójában ez hagyta el elsőként a sajtót, és épp ez alapján figyelt fel Rynmann a magyar szerzőre, s kereste fel a pesti ferenceseket. A legritkább Pelbárt-kiadás.
Modern művészi pergamenkötésben, kartontokban.
GW M30564.; CIH 2559.; RMK III 76.; Borda-Borsa 2.
3. Sermones pomerii fratris — divi ordinis sancti Fra(n)cisci de tempore
Hagenau, 1498. VII. 27. H. Gran, sumpt. J. Rynmann. (764)p. Az első levél másolattal pótolva, az utolsó levél üres. Vörös iniciálékkal díszítve. Első kiadás.
Vaknyomásos, korabeli, restaurált bőrkötésben. Ún. nürnbergi típusú, sárgaréz csatokkal.
GW M30552.; CIH 2556., RMK III 42., Borda-Borsa 24A.
4. Sermones Quadragesimales Pomerii...
Hagenau, 1499. XI. 10. H. Gran, imp. J. Rynmann. (306)p. Rubrikált, iniciálékkal díszített példány. Első kiadás.
Két megkötő szalaggal ellátott, későbbi pergamen kötésben.
GW M30514.; CIH 2552.; RMK III 50.; Borda-Borsa 24C.
5. Sermones pomerii fratris — divi ordinis sancti Fra(n)cisci de tempore
Hagenau, 1500. II. 22. H. Gran, sumpt. J. Rynmann. (528)p. Az utolsó levél üres, három levélen (H8, K6, K7) kis hiánnyal. A kötet kézzel rubrikált és iniciálékkal díszített. A Pomérium második, de még az ősnyomtatványok közé tartozó kiadása.
Kopott, sérült gerincű, korabeli, gótikus bőrkötésben. Az elő- és háttáblán apró hiányokkal. Az utolsó füzet kijár a könyvtestből.
GW M30557.; CIH 2557.; RMK III 56.; Borda-Borsa 25A.
6. Stellarium Corone benedicte marie virginis
Augsburg, 1502. Johannes Otmar, impensis Johannis Schönsperger. (268)p. Az F4 levél üres, az utolsó levél másolattal pótolva. Vörössel rubrikált példány, számos bejegyzéssel.
E kiadás a Pomerium részeivel együtt alkot egy kiadói sorozatot (lásd következő két tételünket). Érdekességük, hogy címlapjukat — csupán itt felhasznált — nagyméretű, szép fametszetek díszítik, amelyek az ún. fehérvonalas fametszet egyik legkorábbi példái. Ez a fajta magasnyomási mód Svájcban bukkant fel 1500 körül, jellemzője, hogy a rajz negatív és világosan emelkedik ki a sötét háttérből. Itt Szűz Mária, mint a Napbaöltözött Asszony látható, a kép sarkain a négy evangélista szimbólumával.
Restaurált, korabeli, vaknyomásos bőrkötésben, a veretek és a csatok pótoltak.
VD 16 P 1208.; BNH Cat P 262.; RMK III 103.; Borda-Borsa 6.
7. (Pomerium de tempore)
in Augusta Vindelicorum, 1502. J. Otmar, exp. J. Schönsperger. (440)p. Az utolsó levél üres. A címlap, és a mutatók 4 levele hiányzik, az Aestivalis rész mutatóját a kötet végére kötötték.
VD 16 P 1181.; BNH Cat P 233.; RMK III 105.; Borda-Borsa 29B.
8. Hozzákötve: Pomerium Quadragesimale fratris Pelbarti ordini sancti Francisci
in Augusta Vindelicorum, 1502. J. Otmar, exp. J. Schönsperger. (188)p. A Quadragesimale szövegének utolsó levelén szöveget nem érintő sérüléssel, javítva. Vörös és kék iniciálékkal. Címlapján a nevezetes fehérvonalas fametszettel, amely a szerzőt ábrázolja.
XVI. századi, vaknyomásos bőrkötésben, záró csatokkal.
VD 16 P 1194.; BNH Cat P 248.; RMK III 106.; Borda-Borsa 29A.
9. Aureum Rosariu(m) Thewologiae ad Sente(n)ti(arum)…
Hagenau, 1503. IX. 8. H. Gran, exp. J. Rynmann. (336)p. Első kiadás.
VD16 P 1158; BNH Cat P 206.; RMK III 114.; Borda-Borsa 44A.
10. Hozzákötve: Secu(n)dus Liber Rosarii Theologie aurei...
Hagenau, 1504. V. 14. H. Gran, imp. J. Rynmann. (500)p. Első kiadás.
VD16 P 1159.; BNH Cat P 207.; RMK III 125., Borda-Borsa 44B.
E kiadvány az első nyomtatott könyv, amelyben magyar szavak — 22 állat- és növény neve — szerepelnek.
Korabeli, vaknyomásos, kopott, kissé foltos, fehér bőrkötésben, a csatok maradványaival.
11. Tertius Liber Rosarii Theologie aurei...
Hagenau, 1507. VIII. 2. H. Gran, imp. J. Rynmann. (330)p. Kékkel festett iniciálékkal. Első kiadás.
VD16 P 1160.; BNH Cat P 208.; RMK III 145.; Borda-Borsa 44C.
12. Hozzákötve: (Oswaldus de Lasko): Quartus Liber Rosarii Theologie aurei...
Hagenau, 1508. XII. 2. H. Gran, imp. J. Rynmann. (358)p. Kék és vörös iniciálékkal. Első kiadás.
VD16 P 1161.; BNH Cat P 209.; RMK III 151.; Borda-Borsa 44D.
Korabeli, vaknyomásos, kopottas, kissé foltos, fehér bőrkötésben, a csatok maradványaival.
13. Expositio compendiosa et familiaris: sensus literale(m) et mysticu(m) co(m)plecte(n)s: Libri Psalmor(um)
Hagenau 1504. V. 31. H. Gran, imp. J. Rynmann. CXXXIX lev. Első kiadás.
XVIII. századi nyomtatott papírlapba kötve.
VD16 P 1162; BNH Cat P 2013.; RMK III 124.; Borda-Borsa 22.
(Oswaldus de Lasko):
14. Sermo(n)es domi(ni)cales perutiles a quoda(m) fratre hungaro ordi(ni)s minoru(m) de observantia... Biga salutis intitulati
Hagenau, 1498. I. 22. H. Gran, imp. J. Rynmann. (872)p. Első kiadás.
Korabeli, vaknyomással díszített, enyhén kopott, augsburgi bőrkötésben, gerince javítva.
GW M23202.; CIH 2482.; RMK III 39.; Borda-Borsa 1B.
15. Sermones de sanctis... Biga salutis intitulati
Hagenau, 1499. II. 20. H. Gran, imp. J. Rymann. (748)p. Korabeli bejegyzésekkel.
Második ősnyomtatvány kiadás, első alkalommal 1498 januárjában jelent meg.
Korabeli, vaknyomásos, sérült gerincű bőrkötésben. Néhány lap erősen körülvágva. Enyhén foltos példány, a címlap javítva.
GW M23219.; CIH 2485.; RMK III 47.; Borda-Borsa 2A.
16. Quadragesimale Gem(m)a fidei intitulatu(m) tracta(tu)s de sacrosa(n)cta orthodoxaq(ue) fide catholica...
Hagenau, 1507. VI. 6. H. Gran, exp. J. Rynman. (594)p. Az utolsó (üres) levél hiányzik. Egyetlen kiadás.
Sérült gerincű, fatáblás, vaknyomásos, korabeli bőrkötésben. A két zárókapocs hiányzik.
VD 16 O 1421.; BNH Cat O 241.; RMK III 141.; Borda-Borsa 7.