Nova, et Integra Universi Orbis Descriptio

A mű címe

Nova, et Integra Universi Orbis Descriptio

1540 Párizs,
145. árverés / 163.

Kikiáltási ár: 4 500 000 Ft
Leütési ár: 5 000 000 Ft

Oronce Finé, a jeles XVI. századi francia térképész híres, kettős szív alakú vetületeket ábrázoló, fametszetű világtérképének negyedik — Pomponius Mela De Orbis Situ című atlaszában megjelent — kiadása. Az ábrázolást növényi ornamensekkel gazdagon díszített mező övezi, amely felül a címszalagot, alul pedig a — sellők által tartott — szöveges kartust foglalja magába. A munka több tekintetben is egyedi megoldásokat alkalmazott. Elsőként használta a térképészet történetében a — bonyolult geometriai számítások alapján megrajzolt — kettős szív alakú megjelenítést és a poláris vetületeket. A furcsa vetület alkalmazása — és Finé hatása — megfigyelhető Mercator 1538-as világtérképén, később pedig Lafreri és de Jode művein, egészen a XVI. század végéig. Bár térképe készítésénél Finé a legújabb felfedezésekre is támaszkodott — így ő használta Magellán nevét (Mare magellanicum) először térképészeti megjelölésként —, még továbbra is a ptolemaioszi utat követi. Az északi félgömbön egy térképészeti tévedés figyelhető meg: Ázsiát és Észak-Amerikát nem választja szét (Észak-Amerika csupán egy Ázsiából kinyúló félszigetnek tűnik). A déli félgömb jelentős részét elfoglaló kontinensre írt — az elnevezést kiegészítő — szöveg "Terra Australis recenter inventa, sed nondu[m] plene cognita" (a közelmúltban felfedezett, de még nem teljesen ismert déli földrész) pedig a későbbi korokban találgatások tömegét indította el, hiszen az Antarktisz hivatalos felfedezése előtt 289 évvel született.
Mérete: 290 x 415 (315 x 455) mm. Hibátlan, tiszta példány. Paszpartuban.

The 1540 (Paris) edition of the famous double-cordiform map of the world by Oronce Finé (published in Pomponius Mela’s De Orbis Situ). Surrounding the depiction the field is richly decorated with floral motifs and contains the title banner stripe above and the textual cartouche (held by mermaids) below. Finé was the first to apply the double-cordiform visualization and this was the first instance for the use of the polar projection in the history of cartography as well. The use of the strange projection – and the influence of Finé – can be observed on Mercator’s world map from 1538, and later in the works of Lafreri and de Jode up until the end of the 16th century. Although Finé included the latest discoveries – he first used the name of Magellan in cartographical context (Mare magellanicum) –, he still followed Ptolemy. The northern hemisphere involves an eye-catching mistake: Asia and North America is not separated, what is more, North America appears to be a peninsula protruding from Asia. The southern hemisphere is dominated by the large continent labelled „Terra Australis recenter inventa, sed nondu(m) plene cognita” (southern land recently found, but not yet fully known) and this comment had caused a mass of speculations in the following ages since the map was born 289 years before the official discovery of Antarctica.
Fine, clear copy.
Dimensions: 290 x 415 (315 x 455) mm.