Kávási Somogyi Gergelynek nemességet adományoz. A család a Közép-Szolnok (ma Szilágy) vármegyei Érkáváson volt birtokos.
1572-ben, II. Zsigmond Ágost lengyel király halálával kihalt a Jagelló-dinasztia. Lengyelország szabad királyválasztó ország lett, és 1573-ban a francia király öccsét, Valois Henriket választották meg királyuknak. Ő azonban bátyja, IX. Károly halála után elfoglalta a francia trónt, és elhagyta Lengyelországot. Báthori István erdélyi fejedelem (Miksa császárt és Iván cárt megelőzve) elsőként fogadta el a lengyel rendek feltételeit, majd feleségül vette a nála tíz évvel idősebb Jagelló Annát, II. Zsigmond Ágost király húgát. 1576-ban Krakkóban lengyel királlyá koronázták az előző évben megválasztott Báthori Istvánt. Az új uralkodó nem mondott le erdélyi fejedelemségéről sem, előbb testvére Kristóf, majd annak fia, Zsigmond kormányozta a fejedelemséget vajdaként. A viszonylag még önállóan működő Báthori Kristóf halála után a még csak kilenc éves Báthori Zsigmond lett a vajda, és kiskorúsága idejére háromtagú tanácsot hoztak létre. A tényleges hatalom azonban a Krakkóban működő erdélyi kancelláriához került, innen küldték az utasításokat Erdélybe. Ezt a kancelláriát vezette a felvidéki születésű, Padovában tanult Berzeviczy Márton, aki szintén kézjegyével látta el az oklevelet.
Pergamenoklevél, zsinóron függő, enyhén sérült viaszpecséttel. Kelt: Varsó, 1582. VII. 6.
Enyhén kopottas, foltos darab, a hajtogatások mentén kis hiányokkal.