Egyetlen kiadás. 24p. 

Pamflet a nyugatmajmolás szokása ellen: „Egy nemzet nem indul tévútra, ha önmagát ismeri, és meg tudja kapni helyét a kerek földön. Politikai helyzetünk semmi más európai tartomány helyzetére nem hasonlít. Fejlődjünk szükségeink szerint, és ne keressünk mintákat. […] Miért néznek megvetéssel hazájokra azok, kik külföldre tekéntenek? Ugy látszik, mintha szégyenlenék magyar honukat, ha azt a külföldön látottakkal hasonlítják egybe. Minden bizonnyal vannak műveltebb, gazdagabb országok, de ennek oka az, mivel a magyar nemzet Europa keleti határán létezett, mint gátja, bástyája a barbarok becsapásainak.”
A kötet további részében organikus fejlődést ír elő a magyarság számára, amelyben a korábbi morális, katonás hagyományokat kell szem előtt tartani. Erős oldalakat szán az angol lóversenyzés és a körvadászat elítélésére, mivel e szokások idegenek a magyar virtus hagyományaitól, ráadásul a külföldről importált angol mestereket érdemen felül fizetik. (Studio Ant. 44. árv.)

De Gerando Ágost (eredeti nevén Auguste de Gérando; 1819–1849) francia esszéíró, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Felesége, gróf Teleki Emma hatására fordult érdeklődése a magyar történelem és a hazai politikai viszonyok felé. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején diplomáciai és publicisztikai tevékenységével igyekezett szolgálni a magyar ügyet.

A borítón Edelmann Károly könyvkereskedő possessori pecsétje található, aki Váci utcai boltjában kölcsönkönyvtárat is vezetett.

Kiadói, kissé foltos, alul gyűrött papírborítóban. Enyhe foxing. Felvágatlan, körülvágatlan példány.

Szentkirályi: D 10.