Különleges gyűjtemény, mely Dorosmai János mind a tíz magyar nyelven megjelent munkáját tartalmazza, melyek – két kivétellel – mind első kiadások. Ezen felül, a kötetek közül négy példány dedikált, egy pedig számozott. A szerző életútja is kivételes: a névtelen vasúti alkalmazottból pár éven belül a kortársai által a magyar Aesopusnak, magyar La Fontaine-nek nevezett közismert alkotó lett.

Dorosmai János, családi nevén eredetileg Drosnyák (1886–1966), meseíró, költő, Adásztevelen született, majd aradi évei után a vasút iránti hűség és az irodalmi elhivatottság kettősségében élte le életét. Tehetségére Benedek Elek is felfigyelt, aki 1923-ban bevonta a Cimbora gyermeklap munkatársai közé, elindítva ezzel szoros szakmai kapcsolatukat. Az író 1927-ben Magyarországra költözött és Sopronban telepedett le, amely város haláláig alkotómunkájának legfőbb színhelye maradt. Tolla alól hat évtizeden át születtek versek és aforizmák, de igazi hangját a fabula műfajában találta meg. Egyik legjelentősebb munkája az 1942-es, 111 mesét tartalmazó Akinek nem inge, ne vegye magára című kötete, amelyet Benedek Marcell rendezett sajtó alá. Szókimondó közírói tevékenysége miatt a helyi közéletben olykor falakba ütközött, ám irodalmi sikerei révén számos neves társaság tagjává választották. Munkássága nemzetközi szinten is visszhangra talált: több tanítómeséjét és aforizmagyűjteményét német, holland és eszperantó nyelvre is lefordították. Külföldi népszerűségét bizonyítja, hogy Hollandiában önálló kötete jelent meg, itthon pedig az eszperantó nyelvű közlések tartották életben emlékezetét. Bár a második világháború utáni politikai éra már kevésbé kedvezett csípős stílusának, külföldön továbbra is a műfaj megújítójaként tekintettek rá. 1966-os halálakor gazdag, többszáz művet számláló örökséget hagyott hátra, amely ma is fontos részét képezi a magyar irodalmi hagyománynak. (Tölgyesi József: Dorosmai János emlékezete (1886–1966). Soproni Szemle 41. évf. 1. sz. 1987.)

1. Drosnyák [Dorosmai] János: Tücsök dalok

Arad, 1922. Reiner si Reismann Ny. (A borítón Reisman Samu Ny.) 64p. Rajzos keretdíszes oldalakkal, Pálfy Kálmán rajzos képeivel illusztrálva. Első kiadás.

A meseíró, költő első, még eredeti családi nevén megjelent különösen ritka munkája.

Későbbi egészvászon kötésben, az eredeti rajzos papírborítók a kötésre ragasztva. Gyönyörű, szinte érintetlen példány.

2. Drosnyák [Dorosmai] János: Hegyoldalon. (Versek, allegóriák, apróságok) 

Arad, 1927. Vasárnap irodalmi és nyomdai Műintézet

80p. Első kiadás.

Kiadói rajzos papírborítóban. A borítón pár apró folt, belül tiszta, szép példány.

3. Drosnyák [Dorosmai] János: Mert szent a lant. (Versek, allegóriák, mesék)

Arad, 1928. Vasárnap irodalmi és nyomdai Műintézet

94 + [2]p.

A 3. oldalon a szerző datált dedikációja.

Kiadói rajzos papírborítóban. A borítón és pár lapon enyhe foxing, belül tiszta, szép példány.

4. Drosnyák [Dorosmai] János: Én szeretem az egyszerűséget! (Versek)

Sopron, 1928. Vitéz Tóth Alajos könyvnyomdai műintézete

80 + [2]p. Első kiadás. Rendkívül ritka.

A címlapon a szerző datált dedikációja. 

Kiadói, enyhén viseltes papírborítóban. Tiszta, szép belívekkel.

5. Dorosmay [Dorosmai] János: Kis mesék nagyoknak

Budapest, 1937. Stephaneum ny. (La Fontaine-Akadémia)

144p. Első kiadás. A címlap versoján géppel számozott: ez a példány a 14.

A 28 oldalszámozáson belüli egészoldalas, valamint a borító rajz Zsengeri Rózsi (1900- ) iparművész alkotása. Előszó: Vikár Béla etnográfus, tanár, nyelvész, műfordító, a La Fontaine Társaság elnökének munkája.

A szennycímlapon a szerző datált dedikációja „Hindy Zoltánnak – a Pázmány-Egyesület alelnökének igaz tisztelettel”. Nagy- és kishindi Hindy Zoltán (1880–1951) jogász, újságíró, politikus. Kezdetben köztisztviselőként dolgozott, majd 1917–18-ban Esztergom országgyűlési képviselője volt. A Tanácsköztársaság alatti bebörtönzése után neves büntető- és sajtójogász lett; olyan hírhedt ügyekben látott el védelmet, mint a frankhamisítási per vagy a bombamerénylet-ügy, de Szekfű Gyula jogi képviseletét is ellátta. Pályája második felében a biztosítási jog felé fordult: az OTI jogügyi igazgatója, majd a MABI vezérigazgatója lett. Szakértelmét a Műegyetem előadó tanáraként is kamatoztatta, ahol társadalombiztosítási jogot oktatott. Egész életében meghatározó alakja volt a katolikus mozgalmaknak. Alapítója és főtitkára volt a Corda Fratres nemzetközi diákszövetségnek, emellett vezette az Országos Katholikus Szövetséget és a Pázmány Egyesületet is. Jelentős szerepet vállalt a hazai katolikus sajtó fejlesztésében (1932-től a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja elnöke).

A borító versoján Hindy ex librise, rajta Glitzke Sándor (1901–1985). budapesti könyvkereskedő possessori gumipecsétje.

Kiadói rajzos borítóban. Újszerűen szép példány.

6. Dorosmai János: Ferde magyar tornyok között. Gondolatszilánkok.

Sopron, 1940. Király Nyomda

38 + [2]p. Első kiadás.

Kiadói papírborítóban. Nagyon jó példány.

 7. Dorosmai János: Ferde magyar tornyok között. Aforizmák.

Sopron, 1942. Király Nyomda

39 + [1]p. Első kiadás.

A címlapon „Emléksorok” elnevezéssel a szerző datált, hosszabb dedikációja ismeretlennek.

Részlet az Előszóból: „Ennek az igénytelen kis könyvnek, akármilyen furcsának lássék, története van. Érdemes el is mondani. Az első ezerből - a helyi érdeklődés kielégítése és a baráti példányok szétküldése után, mintegy száz darab megmaradt. Volt egy címtárunk, arra elkezdtük küldözgetni a könyvet boldog-boldogtalannak. Isten nevében! Az eredmény meglepő volt... „

Kiadói papírborítóban. A gerinc alján és tetején kisebb sérülés. Jó példány.

8. Dorosmai János: Akinek nem inge, ne vegye magára. 111 mese. Sajtó alá rendezte és az utószót írta Benedek Marcell.

Sopron, 1942. Az író kiadása (Kner Izidor ny.)

175 + [1]p.

Készült 1000, valamint 200 számozott példányban. jelen kötet az utóbbi, de a számozás kitöltetlen. 

Kiadói, enyhén foltos papírborítóban. Tiszta belívekkel, szinte érintetlen. Felvágatlan, körülvágatlan.

9. Dorosmai János: A mosolygó justicia. A bevezetőt írta Dr. Törös László

Sopron, 1943. Nagykőrösi Arany János Társaság (Király Nyomda).

211p. Első kiadás.

Kiadói papírborítóban. Remek példány.

10. Dorosmai János: Mesék, aforizmák. A bevezetőt írta: Göde Lajos.

 Sopron, 1943. Nagykőrösi Arany János Társaság (Király Ny.).

456p. Első kiadás.

Kiadói papírborítóban. 

Hozzá:

Tölgyesi József, Dr.: Dorosmai János emlékezete (1886–1966)

Veszprém, 1986. Báthory István Általános Iskola

15p. 

A mű Dorosmai életét taglaló része 1987-ben megjelent a Soproni Szemle 41. évf. 1. számában.

Kiadói papírkötésben, a borítón Dorosmai fotójával. Nagyon jó példány.