És most a’ közönséges haszonra világra botsátott Harmadszor. [2] + 494 + [2] p.

A szerző (1574-1639) ref. pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Nagyapja Mátyás király katonája. 1603-ban Altdorfban latin-magyar szótárat készít. Prágában a Rudolf kir.-nak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak. Több kül- és belföldi lakóhelyváltás után 1624-ben Kassára érkezik, ahol Bethlen Gábor biztosította ellátását, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott, majd két év múlva haláláig Kolozsvárt élt. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a m. értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű m. nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a m. nyelv sajátosságait. A ref. egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a m. irodalmi nyelv, a m. verselés fejlődésére korszakalkotó. E könyv első kiadása: Lőcse, 1603.

Modern kartonkötésben, körülvágatlan levelekkel. Címlapja és első levele javítottak, egyébként megkímélt példány.

Szüry: 4257.