Az 1840. évi V. törvénycikk az országos választmányra addig szokatlan feladatot rótt: a hazai börtönrendszer jogi, valamint technikai és gazdasági alapjainak kidolgozását. A cél az volt, hogy továbbvigyék az 1790-ben megkezdett reformtörekvéseket, és folytassák az 1829–30-as években született tervezetek munkáját. Az országos börtönhálózat kialakításának gondolata tehát nem a negyvenes évekbeli törvényhozás újdonsága volt. Az 1795-ben még javítóintézetként elképzelt létesítmény 1830-ra már a súlyos bűncselekményeket elkövetők számára fenntartott, szigorúan szabályozott börtönként jelent meg, és 1840-re a büntetőjogi reformok egyik központi témájává vált. Az országos alválasztmány három részlege jócskán túllépve eredeti feladatkörén, három teljesen új tervezetet dolgozott ki: egyet a büntető anyagi jog, egyet az eljárásjog (perjog), és egyet a börtönügy szabályozására. Az országos választmány alakuló ülését 1841. november 28-án tartotta Pesten, tárgyalásai pedig egészen 1843. március 19-ig tartottak. Ekkor, a hatvanadik ülésen, elfogadták és jóváhagyták a véglegesített jogi szöveget.

Korabeli félbőr-kötésben, aranyozott gerinccel. Szép példány. Poss.: Zsámár József gyűjteményi bélyegzővel.