Jeruzsálem madártávlatból. Az ábrázolás Wenceslaus Hollar 1660-ban készült látképén alapul, amelyet a jezsuita Juan Battista Villalpando még korábbi rajzai nyomán készített.
Probst további zarándokokkal és karavánokkal egészítette ki Hollar látképét. Hollar maga is Villalpando, jezsuita író és építész Jeruzsálem-ábrázolásaira támaszkodott, melyek Villalpando Ezekiel próféta könyvéhez írt kommentárjában jelentek meg 1596 és 1604 között, és nagy hatást gyakoroltak korának művészeire és építészeire.
A világ egyik legrégebbi városát, Jeruzsálemet történelme során számtalanszor kifosztották, lerombolták, majd újjáépítették. A XVI. század elején a mamelukok és az oszmánok közötti belső konfliktusok újabb pusztításokhoz vezettek, mígnem a mamelukok végső vereséget szenvedtek a ridányijai csatában. 1535-ben I. Szulejmán oszmán szultán megkezdte a várost körülvevő falak építését. A munkálatok 1542-re fejeződtek be: a falak mintegy három méter vastagok, több mint négy és fél méter magasak, teljes hosszuk pedig közel öt kilométer volt.
Szulejmán uralkodása a vallási együttélés egy új korszakát vezette be. Tíz évvel később II. Fülöp spanyol király finanszírozta a Szent Sír-templom helyreállítását, beleértve a Krisztus sírját magában foglaló szentélyépítmény, az Aedicula restaurálását is. A következő század elejére a zarándokok utazása biztonságosabbá vált; ennek egyik fontos előzménye IV. Henrik francia király 1604-ben létrehozott, a katolikus missziókat védelmező protektorátusa volt.
Probst panorámája Jeruzsálemet ebben a korszakban, az új városfalak befejezése és a zarándokok előtt megnyíló nagyobb lehetőségek után mintegy ötven évvel ábrázolja. Az Óváros ekkor még lényegében magát Jeruzsálemet jelentette, egészen a XIX. század közepén meginduló városbővítésig.
Színezetlen rézmetszet vörös vászon-paszpartuban, fakeretben.
Keret mérete: 120×46,5 cm Lapméret: 33×106 cm
In 1745 Probst issued his panorama of Jerusalem based on Hollar's view but with additional pilgrims and caravans. Hollar had in turn based his panorama on the depictions of Jerusalem by the Jesuit writer and architect Villalpando in his Ezechielem 1596-1604, a commentary on the Book of the prophet Ezekiel which was highly influential on the artists and architects of his time.
One of the oldest cities in the world, Jerusalem has repeatedly been sacked, rebuilt and sacked again. At the beginning of the 16th century internal conflicts between Mamluks and Ottomans led to further destruction until the Mamluks’ final defeat at the Battle of Rid Aniya. In 1535 Sultan Suleiman the Magnificent began building the walls around the city that when completed in 1542 would be ten feet thick, more than fifteen feet high and nearly three miles long.
Suleiman’s reign would usher in an age of religious accord; ten years later Phillip II of Spain would fund the restoration of the Church of the Holy Sepulchre with the Aedicula and the tomb of Christ and by the beginning of the next century passage for pilgrims would become more secure beginning with Henry IV of France’s first Protectorate of Missions in 1604. Probst’s panorama shows Jerusalem at that time, fifty years after the completion of the new walls and greater access for pilgrims, with the Old City constituting what was Jerusalem until its expansion in the mid-19th century.
Copperplate engraving in a red fabric passep., framed.
Frame dimensions: 120×46,5 cm
Sheet dimensions: 33×106 cm