Második kiadás. Georg Ziegler evangélikus elmélkedései Magyarországon 1618-ban jelentek meg először, Lőcsén, német nyelven. Szenczi a XVI-XVII. században oly népszerű gondolatot a hazai olvasóközönség számára annyira hasznosnak és aktuálisnak tartotta, hogy Brewer Lőrinc bíztatására elkészítette a munka magyar fordítását, amely első alkalommal szintén Lőcsén látott napvilágot, 1630-ban. A szöveg Szenczi Molnár művészi prózastílusának legérettebb példája. Hasonlóképp találónak érezhette a művet az önállóságát elveszítő Erdélyben, az ekkor már tervei kudarcába belebetegedett Tótfalusi. A nyomdászra jellemző címlapelrendezés, a belső tipográfia és a díszítés egysége teszik a kötetet a magyar nyomdászattörténet egyik becses darabjává. A címlapon itt is feltűnik az Elzevierek nyomdászjelvénye.