Márai Sándor levele Rátkai Károlynak
Leányfalu, 1945. november 25.Levelében Márai megköszöni, hogy Rátkai megküldte neki Két torony című művét, mely „kitűnő munka, a kortársi számadások egyik legjelentékenyebbje” és melyhez szívből gratulál.
Rátkai Károly (1895–1964) újságíró és szerkesztő életútját olyan neves lapoknál kezdte, mint a 8 órai Újság vagy az Esti Kurir, ahol végül a szerkesztést is átvette, majd a háború után hazatérve a Kis Újságnál és a Szabadságnál folytatta. 1948-ban már a Fővárosi Közlöny felelős szerkesztőjeként és Budapest sajtóosztályának vezetőjeként tevékenykedett. Rátkait az 1944-es német megszálláskor egyből letartóztattak és a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták. Mauthauseni fogsága alatt született levelei és 1945-ös Két torony című memoárja a magyar emlékezetpolitika alapvető dokumentumai. A mű különlegessége, hogy a lágerrendszer kegyetlen mechanizmusai mellett egyedülálló portrét fest a fogságba vetett magyar politikai, gazdasági és szellemi elit mindennapjairól és eszmeiségéről. Rátkai leírásaiból megismerjük a 19-es barakk „prominens” foglyainak belső világát, köztük olyan neves személyiségekkel, mint gróf Sigray Antal legitimista politikus, Goldberger Leó nagyiparos, Andorka Rudolf diplomata, valamint Peyer Károly és Rassay Károly ellenzéki politikusok. A kötet erejét az újságírói tárgyilagosság és az írói érzékenység kettőse adja: Rátkai precíz pontossággal rögzíti a látottakat, miközben irodalmi mélységet ad a felfoghatatlan szenvedésnek.
Márai Sándor írásaiból kibontakozik viszonya a holokauszthoz, mely a mély morális megrendülés és a rendíthetetlen polgári elvek kettősségében állt. Naplóiban a zsidóüldözést az európai kultúra és a magyar keresztény középosztály végleges erkölcsi bukásaként dokumentálta, a jogfosztást pedig az emberi becsület elárulásaként élte meg. Ez a tragédia számára személyes fájdalom is volt: felesége, Lola családja révén közvetlenül érintetté vált a deportálásokban, apósa, Matzner Sámuel a holokauszt áldozata lett. Ugyanakkor az események brutális valósága sem változtatta meg Márai alapvető társadalomszemléletét. Továbbra is az asszimilációt tekintette az egyetlen helyes útnak, és kritikusan figyelte a zsidóság „lelki különállását”, amit 1945 után már a trauma okozta tudatos elszigetelődésként diagnosztizált. Márai tehát egyszerre volt a népirtás felett érzett mély undor krónikása és a régi vágású polgár, aki elutasította az antiszemitizmus vádját, de távolságtartó maradt minden olyan törekvéssel szemben, amely a nemzeti közösségen belüli különállást hangsúlyozta.
2 fol., 1 beírt oldal. Autográf kézirat aláírással. Remek állapotban. Felbélyegzett, postai pecséttel ellátott borítékkal.
The text highlights two distinct intellectual perspectives on the tragedy of WWII and the Holocaust in Hungary through the lives of Károly Rátkai and Sándor Márai.
Károly Rátkai (1895–1964) was a prominent Hungarian journalist and editor who, following the 1944 German occupation, was immediately arrested and deported to the Mauthausen concentration camp. His letters from captivity and his 1945 memoir, Két torony (Two Towers), became foundational documents of Hungarian memory politics. Combining journalistic objectivity with literary depth, Rátkai’s work uniquely chronicles the brutal mechanics of the camp system while providing an invaluable portrait of the imprisoned Hungarian political, economic, and intellectual elite.
Renowned author Sándor Márai's relationship with the Holocaust was defined by deep moral outrage and unwavering middle class principles. In his diaries, Márai documented the persecution of the Jews as the definitive moral collapse of European culture and the Hungarian Christian middle class—a tragedy that touched him personally, as his father-in-law fell victim to the Holocaust. However, the brutal reality of these events did not alter his traditional social outlook. Márai continued to view assimilation as the only viable path for the future and remained critical and distant toward any post-war psychological isolation or distinctiveness that emphasized separation within the shared national community.
2 fol., 1 inscribed page. With stamped envelope with a postmark. In excellent condition.