Gregersen Lujza emlékkönyve. Autográf aláírásokkal 1926-1929 között

Gregersen Lujza (Bp.1885–Bp.1978) útinaplója, emlékkönyve, 60 levélen számtalan beírással. Édesapja a jeles Gregersen Guilbrand (Strand, 1824–Bp.1910)  norvég származású, magyar híd- és vasútépítő, ács, épületasztalos, építési vállalkozó volt. Felesége Sümegh Aloyzia (Lujza) volt, 20 gyerekük született. Férje Mailáth László volt.

Az előzéken a tulajdonos névbejegyzése, ez a 7. könyve, valamint Isten nevében mottó szerepel. Az első levélen – ki más – Horthy Miklósné (Purgly Magdolna) 1926. X. 7. autográfja. A továbbiakban is keresztény, nemzeti, nagyon magyar polgárok aláírásait, esetleg pár mondatos szövegeit böngészhetjük a lapokon. A datálások szerint az ekkortájt 40 körüli asszony keresztül-kasul járta az országot és emlékkönyvét mindenhová magával vitte. A helységek nevét és a dátumot is feltüntette szinte minden esetben. Debrecen, Nyíregyháza, Pécel, Ráckeve, Balatonkenese, Szarvas, Baracska, Kiskunhalas, Győr, Wien, Cinkota, Nagykőrös, szentendrei cseresznyeszüret, Markó utcai börtönmisszió. Az adott településeken a nemzeti szellemet erősítő evangélikus és katolikus gyűléseket,  nőegyleti műsoros összejöveteleket rendeztek, amelyek résztvevői - zömmel hölgyek - bejegyezték nevüket Lujza emlékkönyvébe. Többségük ismeretlen, de számos esetben jelesebb polgárok nevei is kiolvashatók, többek között: 

Habsburg József Ferenc főherceg és felesége Anna főhercegnő, vitéz ilénczfalvi Sárkány Jenő ezredes, Raffay Sándor evangélikus püspök, Vietórisz József költő-tanár, Vaszi Viktor zeneszerző, vitéz Mikolay Fogl József, Györgyi Dénes építész, vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály újságíró, politikus, háborús bűnös, Szegedy Kálmán szolgabíró, rábabogyoszlói Remete Aladár honvédhuszár őrnagy, Litteráti Szabó László szerkesztő, Véghelyné Deáky Flóra író, Endre László belügyi államtitkár a  magyarországi deportálások fő felelőse.....és a Gregersen família számos tagja.

Megkímélt félvászonkötésben.