Az elö Istenhez valo aieitatos imatsagokat magaban foglalo könyvéczke, deákból magyarrá fordeitatot ...

[12] + 547 + [12]p.

Fanfare-stílusú aranyozott bőrkötésben, ezüstveretekkel és csatokkal. Aranyozott polkróm, pontozott virágdíszes metszésű lapélek.

A reneszánsz könyvkötéseknek a 16. század vége felé és a 17. században még két újabb válfaja született Francia- és Olaszországban: az ún. fanfare stílusú és a legyeződíszes kötések. Mindkettőre jellemző a finom kikészítésű bőrök használata és az aranyozás. Mindkéttő eljutott Magyarországra, azaz a királyi Magyarország (főként a Felvidék) és Erdély legfontosabb városaiba. A fanfare stílusú kötések jellemzője a spirálinda, valamint a kötéstábla felületének egymást keresztező szalagfonatok által osztott, különböző formájú mezőkre tagolása. Ennek a stílusnak egyik kiemelkedő, ritka szépségű képviselője Kürti István imakönyvének kötése. Mint – külföldön is ritkán előforduló – fanfare stílusú kötések, ez is alkalomra, többnyire előkelő személy számára, ajándékként készült. Kürti imakönyvéből egyébként igen kevés példány maradt az utókorra: e példányon kívül teljes példánya csupán a Ráday Református Kollégium Könyvtárának van. Az 1882-ben, az Iparművészeti Múzeumban megrendezett, Ráth György neves bibliofil által szervezett első országos könyvkiállításon az RMK kiállított darabjai között ez a kassai nyomtatvány is szerepelt.

Barna borjúbőr kötés, befelé srégelt fatáblákon, dús aranyozással. A fatáblákat a gerinc mentén elvékonyították és gömbölyítették, gondosan egybedolgozva az ívelt hátú gerinccel. Az elő- és háttábla – a feliratokat leszámítva – azonos. A táblák szélén apró liliomos görgetős keret van, amelyen belül filetával és körzetbélyegzőkkel nyert szalagok tagolják a felületet kisebb-nagyobb, különböző alakú mezőkre. Ezekbe kerültek a finom aranyozó bélyegzőkkel nyomott apró virágtövek, különböző virágfejek, makkok, apró bőségszaruk, gyöngyimitációk és a spirális inda – a fanfare stílus jellegzetes motívuma. A négy dupla borda közti öt gerincmező díszítése szinte szerves része a táblák kompozíciójának. Az előtábla közepén ovális mezőben a kereszt látható Krisztussal és körirattal: OMNIS SPIRITUS, mely felirat folytatódik a háttábla hasonló ovális középmezőjének köriratában: LAUDET DOMINUM, azaz ’Minden lélek dicsérje az Urat’. Ez a 150. zsoltár utolsó mondata!

A háttábla ovális centrumában ligált betűk olvashatók, ugyanazokból a betűkből összeállítva, mint amelyek a háttábla felső, lekerekített végű vízszintes mezőjében szerepelnek: I K G T. Az alsó, szintén lekerekített végű vízszintes mezőben elöl ANNO, hátul 1619 olvasható. Rendkívül művészi a könyv aranyozott, polikróm, pontozott, virágdíszes metszése. Finom kivitelűek a könyv ezüstveretei is, amelyek címerpajzs alapból kiemelkedő oroszlánfejeket formálnak. A mester gondot fordított arra is, hogy a külső sarkokon meghagyja az áthajtható élű, négyzetes lapokat, a sarkok védelmére. Kapitálisa keresztöltéses, varrott, pamut. A két díszes ezüstkapocs csavart pántú, horgas része virág formájú, melyet még trébelés is hangsúlyoz. A kötéstáblák belső élein is aranykeret és csipkedísz fut körbe.

Alig van Magyarországon fanfare-stílusú kötés. Ehhez fogható szépségű darab csupán az Iparművészeti Múzeum birtokában található, illetve a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható az a fanfare stílusú, aranyozott bőrkötés, amelyet I. Rákóczi György köttetett Brandenburgi Katalin számára, Bethlen Gábor fejedelem feleségének. – A kötés betűinek feloldása a dátummal összhangban némileg problematikus. Az előtábla betűi In Perpetuam Memoriam, vagyis Örök emlékezetül, a háttáblán István Kürty György Thurzónak. Az imakönyv ajánlása, az epistola dedicatoria, Czobor Erzsébet asszonynak, Thurzó György, Magyarország nádora (második) feleségének szól. Thurzó György 1567-ben született és 1616-ban hunyt el, míg a könyv háttábláján szereplő évszám 1619. Kürti István evangélikus lelkész, majd püspökhelyettes minden bizonnyal az elhunyt Thurzó György emlékére köttette be ezt az eredetileg a feleség számára írt és fordított imakönyvet. Nem lehet véletlen, hogy a háttáblába nyomott T betű szára át van húzva, mintha keresztet formálna, vagy jelezné, hogy az illető személy már nem él. Hogy a dátum negyedik számjegye, a 9, amelyet ugyanazzal a bélyegzővel nyomtattak, mint a 6-ost, véletlenül fordult-e meg, vagy a könyv valóban Thurzó György halálának harmadik évfordulójára készült, eldönthetetlen.

A kötés Kassán készülhetett, lehetséges mestereként szóba jöhet a nyomdász Fischer János utóda, özvegy Fischerné második férje, Fest János. Fischer és Fest János is, miként sok nyomdász a Felvidéken és Erdélyben, könyvkötőként is tevékenykedett. A ma szabadon lapozható, de egykor kiragasztott előzék rektó oldalán a könyvkötőnek szóló utasítás olvasható: Cassovia Kalmar …(?) in Bretter vergolt falcen, azaz Kassán, deszkában, aranyozva, falcolni. Nem kizárt, hogy a „Kalmar” személynév, és a könyvkötő nevére utal, így nemcsak egy szinte páratlanul szép kötéssel gazdagodtunk, hanem egy eddig ismeretlen, Kassán dolgozó, igen tehetséges könyvkötővel is.

(Új Magyar Athenas. Válogatás az Alexandra Antikvárium kincseiből. [Budapest], Alexandra Antikvárium, 2008., pp. 100-103.)

RMNY 1018. VÉDETT