Schnitzer, Lucas - Eigentlicher Grundriss der Statt und Königlichen Residenz-Schloss Presburg...1663 Fortificiren

Rézmetszet, két lemezről nyomtatva. Pozsony városának és a  királyi rezidencia várának alaprajza madártávlatból. Díszes címfelirattal. A látkép alatt részletes betűjeles magyarázat. Méret: 37×27 cm.

L. Schnitzer (1600-71) ritka képe, aki 1636-tól Nürnbergben dolgozott P. Fürst, J. Hoffmann és D. Funck számára. Példánk ismeretlen változatban, a "Jon. And. von Creuz Buch u. Kunst Händl" címmel. balra lent. Továbbá, a jelmagyarázatban jobb oldalon a N. 27. számmal. Megjelent ugyanezzel az alaprajzzal,de kétoldalt, fent szószalagos szövegblokkal is a címfelirat helyett.

A szentgotthárdi csata és a vasvári béke időszakában készültek, amikor a török veszély miatt Pozsony vára a Magyar Királyság egyik kulcsfontosságú végvára és a kormányszervek (kamara, helytartótanács) központja volt. Az akkori parancsnok Priami József volt. 

Megkímélt, jó állapotban.

A 1663-as Pozsonyi Vár és Erődrendszer Főbb Jellemzői

• Erődített Várhegy: A vár ekkor már jelentős reneszánsz-barokk erődítménnyé volt átalakítva, amely a várostól északra, a Duna feletti sziklán magasodott.
• A "Négykoronás" Vár: A négy saroktoronnyal (köztük a délnyugati Koronatoronnyal) ellátott, négy szárnyú palotaépület látható, amelyet a 15. századi Zsigmond-féle építkezések alapoztak meg, majd a 16-17. században bővítettek.
• Védművek és Bástyák: A metszetek részletesen ábrázolják a nyugati (legsebezhetőbb) oldalon található vastag védőfalakat, a bástyákat és a várárokat, amelyek a 16. századi (I. Ferdinánd alatti) reneszánsz átépítések eredményei voltak.
• Kapurendszer: Látható a Sigismund-kapu (keleti oldal) és a Leopold-kapu, amelyek a vár reprezentatív bejáratai voltak.
• Városfalak: A várat a várossal összekötő, vagy attól elkülönülő védelmi rendszert is részletezik, amely a Pozsonyba költöztetett magyar királyi kincstár és rezidencia védelmét szolgálta.