A neves német rézmetsző által kiadott sorozatnak (Comitium Gloria Centum Qva Sangvine Qva Virtute Illustrium Heroum Iconibus...) összesen három kötete látott napvilágot. Ez az utolsó, amely önálló címet nem kapott. A bibliográfiákban az előszóból származó fenti szöveg alatt szerepel. Szabó Károly az első rész ajánlása (Possonii 25. Novemb. 1646.) alapján a kiadványt pozsonyi nyomtatványként írta le, Apponyi Sándor azonban megállapította, hogy az Matthäus Cosmerovius bécsi műhelyében készült. A barokk korszak egyik legnépszerűbb grafikai sorozata a Habsburg tartományok háromszor száz vezető nemesének félalakos portrémetszetét tartalmazza. Az első darab szereplőinek csupán egyötöde volt magyar, a másodikban nem szerepelt egy sem. A harmadik kötetbe Widemann már csak magyarországi nemeseket, illetve egyházi vezetőket vett fel. Egyetlen kötetben mintegy száz magyar nemes hatásos beállítású, karakteres portréja (mindez több száz példányban igen nagy jelentőségű esemény lehetett hazánkban, hiszen a portré műfaja itthon csak ekkortájt kezdett szélesebb körben elterjedni. Míg az egészalakos főnemesi portréfestménynek kiemelő, elválasztó szerepe volt a nemességen belül, addig ez az együttes a nemesség egységét, összetartozását hirdette. A portrék előtt található lapon a két angyal által tartott Szent Korona látható, alatta a magyar címerrel, valamint négysoros latin verssel.