A költő első önálló nyomtatásban megjelent kötete (két fordítás után). Több sikertelen kiadói próbálkozás után Vörösmarty Mihályhoz fordult segítségért, aki megszerezte a Nemzeti Kör támogatását. A kéziratot egy háromtagú bizottság (Vörösmarty, Szigligeti Ede, Vachott Sándor) hagyta jóvá, kisebb változtatásokkal (tizenöt vers -- zömmel bordal -- maradt ki). Feltehetően júliusban került nyomdába (az eredetileg tervezettnél két ívvel nagyobb terjedelemben), és novemberben jelent meg.