[Budapest, 1946–1948]. 34 beírt oldal.
Lázár Ilona emlékkönyve, benne a Magyar Művészeti Tanács 33 tagjának neki címzett bejegyzéseivel, rajzaival, familiáris üzeneteivel. A bejegyzéseket, illusztrációkat készítették többek között: Kassák Lajos (Szerelmesek c. versének kézirata), Kodály Zoltán, Kozma Lajos (ceruzarajz és -bejegyzés), Major Tamás, Kmetty János (rajz), Nagy Lajos, Heltai Jenő, Bierbauer Virgil, Pátzay Pál (satírozott rajz), Kállai Ernő, Illés Endre, Fodor József, Fischer József (illusztráció), Zathureczky Ede, Gertler Viktor, Nagy Lajos, Szabó Ferenc (kotta), Stand Géza, Zakariás G. Sándor, Veres Sándor (kotta), Granasztói Pál.
Lázár Ilona a Magyar Művészeti Tanács titkárnője és Járdányi Pál (1920-1966, zeneszerző) első felesége volt, sajnos több biográfiai adat nem állt rendelkezésünkre. Járdányival feltehetőleg a Magyar Művészeti Tanácsban ismerkedtek meg, mivel Járdányi a zeneművészeti tagozat tagja volt. Életútjához az emlékkönyv bejegyzései adhatnak további adalékokat: Zathureczky Ede bejegyzése alapján egy ponton a Zeneművészeti Főiskola hallgatója is volt. Az egyetlen, nem 1946-48 között írt bejegyzés Szécsi Margittól származik, aki 1988-as datálással írja meg bejegyzését “Járdányinénak”, ami azért is érdekes, mivel Járdányi Pál és Lázár Ilona 1956-ban elváltak. A bejegyzésekben a művészek Lázár Ilonát gyakran becézve, Cicaként szólítják meg, nem maradnak el sem külső (“A Művészeti Tanács [...] legszebb “Cicá”-jának), sem belső tulajdonságairól szóló bókok sem (“legbuzgóbb munkatárs”).
A Magyar Művészeti Tanács életre hívását a Budapesti Nemzeti Bizottság határozta el a különböző művészeti ágak közötti együttműködés megteremtése céljából, hogy a szellemi újjáépítés munkáját eredményesebben végezhessék. Az első ismert jegyzőkönyv 1945. február 16-áról keletkezett. A Tanács elnöke Kodály Zoltán, két alelnöke Kassák Lajos és Szőnyi István lettek. Keretében hét szaktanács (irodalmi, zeneművészeti, képzőművészeti, építőművészeti, iparművészeti, színművészeti, filmművészeti) létezett. A Tanács 1948 végére már csak névleg működött, formális megszüntetését a kormány 1950 februárjában mondta ki.
Hozzá: Kecskeméti István: Járdányi Pál. Budapest, 1967. Zeneműkiadó Vállalat. 30 + [2]p. Továbbá 3 darab fénykép, rajtuk Lázár Ilona és (feltehetően) a Budapesti Művészeti Tanács tagjai, és 2 darab levelezőlap, az egyik Kodály Zoltán autográf kézírásával, “Kedves Sziámi!” címzéssel.
Vászonkötésben.