A Petőfi Társaság alapító főtitkára, Szana Tamás (1844-1908) által az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszternek, Wlassics Gyulának (1852-1937) írt felterjesztő levél-fogalmazványa a Petőfi-ház létrehozásáról. "Nagyméltóságú Miniszter Úr. Kegyelmes Urunk!" megszólítással. Három tintával beírt oldal. A második levélen Ernst Lajos gyűjteményi pecsétjével (mellette tintával: XIII. 198.). A hozzátartozó borítékon Vasberényi Géza gyűjteményi pecsétje, alatta 235-ös jelzetszám, valamint tintás kézírással a tételről szóló összefoglaló sorok.

Szana levélfogalmazványában először felvázolja és részletezi a Petőfi Társaság irodalmi célkitűzéseit és profilját, azaz "a magyar irodalomnak a nemzeti színeiben való művelését" emellett "a legnagyobb magyar lírikus ereklyéinek [...] összehordását" stb. Beszél még a Petőfi Könyvtár "évtizedek fáradtságos munkáját" követő megalapításáról, illetve a könyvtár nagybecsű ritkaságairól (úgymint eredeti kéziratok, levelezés, a költő több magánjellegű tárgya, így "kedves karosszéke" stb. is), mely értékes tárgyakat a Társaság tagjainak lakásain kénytelenek tárolni, és kizárólag a kutatóknak engedélyezik ezek megtekintését. Ez már önmagában is elegendő indok lehet egy megfelelőbb épület és intézmény létrehozására, írja Szana, de tovább érvel azzal, hogy a Petőfi-ház gyűjteménye magába foglalná más jeles költőink és íroink hasonló helyzetben lévő emléktárgyait is, mely nemzeti kincseket a nagyközönség is szívesen látna. Kéri Wlassics minisztert, hogy a "rendelkezésre álló alapok valamelyikéből egy megfelelő összeget egyszerre" vagy "évi segély formájában" juttasson a Társaságnak.

A kezdeményezés Herczeg Ferenc nevéhez fűződik, aki a Petőfi Társaság elnökeként támogatta a Petőfi Ház megalapítását. A két évig tartó kampány sikerrel zárult, és a Petőfi Ház 1909. november 7-én, 111 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit.