A’ Bodog Szűz Maria élete. Magában foglalvan az ő hét innepinn tizen három predikatiot, (el­mél­kedésekkel, Tanúságokkal) Az ő hét, örömét, és hét epeségét, Az ő tizenkét chil­la­gu koronáját, Nevének ’s Nevezetinek, és az ol­va­sónak magyarázattyát, Az ő nagy méltóságát, e’ vilagon valo foglalatosságát, És az ő se­git­ségül hivását, a’ Litániakkal.

Bechbe, 1631. Formika Máté. [2]+446+[4] p.
A ferences szerző műve a hazai Mária kultusz első nyomtatott magyar nyelvű feldolgozása. Az ekkor formálódó, nemcsak egyházi, hanem politikai jelentőséget is kapó Regnum Marianum és Patrona Hungariae gondolat egyik alapvető darabja. A mű Szűz Máriához, az ő nevéhez, életéhez, ünnepeihez kapcsolódó, azok történetére, tartalmára vonatkozó verses és prózai elmélkedéseket, imádságokat és prédikációkat közöl. Enciklopédikus igénnyel mindarról szót ejt, amely bármilyen módon ehhez a kérdéshez tartozik. A munka témájában, módszereiben középkori mintákat elevenít fel, a kódexekben megőrződött forrásokon kívül nagyon erősen támaszkodik egykori rendtársa, Temesvári Pelbárt Stel­lá­riumára.
A szerző könyvét a ferencesek és a klarisszák harmad rendjébe tartozó világi asszonyok számára állította össze. Mivel ők nem tudtak latinul, ezért művét magyar nyelven írta, ebben is követve elődeit, hiszen számos nyelvemlékünk keletkezett hasonló okoknak köszönhetően.
A címlap verzóján található, Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló fametszet Ferenczffy Lőrinc tulajdonában volt, így minden bizonnyal a mecénási tevékenységéről ismert királyi titkár is közreműködött egykori iskolatársa kötetének kiadásában. A mű ajánlása Eszterházy Miklós nádor feleségéhez, Nyáry Krisztinához szól. A szerző ekkor a nádor által építtetett, 1630 novemberében felszentelt kismartoni ferences rendház főnöke, a nádor és felesége udvari prédikátora volt. 

Kopcsányi Márton (1579–1638) az olmützi jezsuitáknál végzett tanulmányait követően az esztergomi káptalanban kapott kanonoki stallumot. Erről azonban 1608-ban lemondott, és a ferencesek mariánus provinciájának tagjai közé lépett. Nagyszombatban, Pozsonyban, Győrben működött, egyre nagyobb megbecsülést és rendi tisztségeket kapott. Életét Kismartonban fejezte be. 
Ritka RMK, hazai árverésen csak kétszer fordult elő, akkor is ugyanez a példány. (Laskai,42/286)
RMK I 596, RMNy 2 1489
Korabeli, gazdagon aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben, vaknyomásos, díszes táblákkal. Körben poncolt aranymetszéssel, két zárópánttal. Nagyon szép szedéstükörrel, fametszetű iniciálékkal, szép tiszta levelekkel. M:9,5×15 cm.