Pázmány Péter: Kempis Tamasnak Christus követeserül Négy könyvei

Pázmány Péter: Kempis Tamasnak Christus követeserül Négy könyvei 1648 Posonban, Aksamitek Zacharias
Szerző
Pázmány Péter

Kempis Tamasnak Christus követeserül Négy könyvei

1648 Posonban, Aksamitek Zacharias

Ár
HUF 2 000 000
Category: Books, RMK
ID
103273

1t. (rézmetszetes címlap) + [6] + 485p.
Első alkalommal 1624-ben jelent meg, e harmadik kiadás ennek laponkénti utánnyomása. Kempis nagyhatású, a vallásos érzület megújítását segítő elmélkedéseket tartalmazó munkáját először Vásárhelyi Gergely fordította le Kolozsváron 1622-ben. Népszerűvé azonban Pázmány magyarítása vált 1642-től, jórészt sokat emlegetett fordítási módszerének köszönhetően: „Igyekeztem azon, hogy a’ Deák bötünek értelmét, hiven magyaráznám, a szollásnak módgyát pedig ugy eiteném, hogy ne lattatnék Deákból csigázot homályossággal repedezetnek, hanem oly kedvesen folyna, mint-ha elöször Magyar embertül, Magyarúl iratot volna.” A lelki életet elemző kifejezések magyar megfelelőjének megteremtésével a hazai irodalom és anyanyelvűség figyelemre méltó alkotásává emelkedett. Ez Pázmány írói tudatosságából fakad, s bár szövegében elkerülhetetlenül maradtak latinizmusok, írása mind a mai napig a legsikerültebb Kempis fordításnak tekinthető. Új fordítás csupán majdnem 200 évvel később, 1807-ben született. Népszerűségét bizonyítja, hogy számtalan kiadása jelent meg, XVII. századi kiadásait pedig annyira használták, hogy csupán néhány példány maradt ránk belőlük. A címlap a – főként a neves férfiakat bemutató arcképsorozatáról ismert – bécsi rézmetsző, Elias Wiedemann alkotása, Krisztust kereszttel követő angyalt és embereket ábrázol, alsó részén a Hédervári család címere látható.
Viseltes, korabeli bőrkötésben, utólag papírral bevonva, a gerincnél kissé hiányos. Kötése stabil, levelei végig tiszták, körül aranyozott lapélekkel. Két zárókapoccsal. Rendkívül ritka mű, közgyűjteményben összesen három példánya ismert.
RMNy 2238., RMK I 811. (Hereditas 14/143)

First published in 1624, this third edition is a reprint of this page by page. Kempis's influential work of meditations to renew religious feeling was first translated by Gergely Vásárhelyi in Kolozsvár in 1622. However, Pázmány's translation became popular from 1642 onwards, largely thanks to his much-heralded method of translation:By creating a Hungarian equivalent of the terms analysing spiritual life, it became a remarkable work of domestic literature and mother-tongue. This is a result of Pázmány's literary awareness, and although there are inevitably some Latinisms in his text, his writing can still be considered the most successful Kempis translation to date. A new translation was only produced almost 200 years later, in 1807. Only a few copies survive. The title-page is by the Viennese engraver Elias Wiedemann, known mainly for his series of portraits of prominent men, in a worn, contemporary leather binding, subsequently paper-covered, slightly lacking at the spine. The binding is sturdy, the leaves clean throughout, with gilt edges around the edges. With two end-pins.