Veue et Perspective de l´Hôtel, du Jardin, et de l´Orangerie, que Son Altesse Monseigneur le Prince de Trauthson, Grand-Maître de la Cour Imperiale, fait bâtir á Vienne cet an 1711. A. Faubourt Saint Ulric. B. Faubourg Joseph.
Jos: Emanu: Fischers d´Erl: deline:
Cum Priv: Sacr: Caes: May:

Rézmetszet a bécsi Trautson-palotáról. Megjelent az Entwurff Einer Historischen Architectur c. mű negyedik kötetének hetedik táblájaként. (Fischer von Erlach, Vienna, 1721.)

Az eredeti nevén Trautson-, Gárda- vagy Testőrpalotát 1710 -1711-ben tervezte Trautson herceg felkérésére a legnevesebb osztrák barokk építész, Johann Bernhard Fischer von Erlach. Az első testőrök 1760-ban költöztek az épületbe, miután Mária Terézia királyi kiváltságlevélben megalapította a magyar királyi testőrséget. A Trautson-palotát a kincstár vásárolta meg a magyar nemesi testőrség számára. A Testőrség első tagjai jelentős alakjai a magyar művelődéstörténetnek (testőrírók), akik a bécsi, pezsgő szellemi élet hatására szinte új fejezetet nyitottak a magyar irodalomban: Bessenyei György,  Kisfaludy Sándor, Török Ignác aradi vértanú, Görgei Artúr, Klapka György, Hrabovszky János altábornagy. A monarchia szétesését követően az épületben működött vagy 40 éven át a Collegium Hungaricum, majd pedig 1962-ben a magyar kormány az erősen felújításra szoruló, Museumstrasse 7. szám alatti palotát az osztrák államnak adta el.

Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656–1723) bécsi és salzburgi épületeivel megalapozta a német késő barokk vezető szerepét Európában. Bécsben legjelentősebb alkotásai közé tartozik a Karlskirche, a Hofburg könyvtára, Eugén herceg téli palotája és a Trautson-palota.

Lapméret: 56,5×40,5 cm
Lemezméret: 43,5×30 cm

Kiváló állapotban, paszpartuban. 

Nebehay-W. 176, 4.Teil 7