Codex tractatuum ss. et legendarum vetero-hungaricus e bibliotheca c. r. scient. univ. pesthinensis nunc primum editus.

Az elején csonka kódexet az óbudai klarisszák számára másolták 1508-ban, feltehetően az ottani ferences apácák egyike. A fordítás-irodalom körébe tartozó vegyes tartalmú kódex fő egységei: traktátus az áldozásról, a Bűnnek zsoldja (traktátus a Pokol kínjairól), Krisztus kínszenvedése, Test és Lélek vetekedése, Mária-siralom, szentek élete (Eufrozina, Orsolya, Apalin /Apollónia/, Adviga /Hedvig/, Adorján, Elek, Zsófia, Egyiptomi Mária), Forseus püspök látomása, Úrfelmutatásra való imádság, Szűzek koronája (Szűz Mária gyermekségéről), bűnlajstrom, latin és magyar cantiók. (Az Idvözlégy idvösségös hostya..., az Idvözlégy Istennek szent anyja és a Bínösöknek kegyös segédség a ma ismert legrégebbi magyar nyelvű kottás énekek.) A kódex egyes szövegei más nyelvemlékekben is olvashatóak, illetve forrásuk közös … A Nádor-kódexet a törökök elől menekülő apácák magukkal vitték, s a 17–18. században biztosan a pozsonyi klarisszák tulajdonában volt. Az ő kolostoruk 1782-ben történt feloszlatása után kerülhetett Winkler Mihály gödrei plébánoshoz. Ő a 19. század első éveinek valamelyikében (1804?) … az Egyetemi Könyvtárnak adományozta. A Nádor-kódexet Toldy Ferenc nevezte el József nádorról, s teljes szövegét is ő tette közzé először 1857-ben. (A f. 3v 4. sorától a f. 55r aljáig terjedő részt – a szintén csonka Guary-kódex kiegészítéseként – már 1846-ban kiadta Döbrentei Gábor.) (Wehli Tünde – Bibor Máté János: Nádor-kódex. Magyar Nyelvemlékek. OSZK)

Két szín nyomású címlappal, keretléces lapokkal, szép nyomdatermék.

A címlapon Tarnóc Márton possessori pecsétje.

Korabeli, dúsan aranyozott gerincű, kissé megfakult egészvászon kötésben, körül márványozott lapélekkel.
[6] + 49 + [2] + XCII lev. + 39p.