XVI+628 p. +4 t.

Petőfi Sándor élete és munkái (Jókai Mór bevezetésével).
A szennycímlapon a szerző dedikációjával Szana Tamásnak, a Petőfi Társaság főtitkárának!
Érdekesség, hogy az impresszumban 1889-es kiadási dátum szerepel, de a mű már az előző év végén megjelent, mert Fischer november 11-én szignálta és 25-én már el is hunyt. A mű magyar nyelven is megjelent egy évvel később.
Az illusztrációkon: Petőfi arcképe (Barabás M. rajza) - Szendrey Júlia arcképe (Morelli Gusztáv metszete) - a „12 pont” német fakszimiléje (kihajtható) - Petőfi nem hitelesített, német nyelvű önéletrajzának fakszimiléje.

1899-ben, a költő halálának 50. évfordulóján merült fel a gondolat, hogy Petőfi kéziratai, a rá vonatkozó tárgyi emlékek, relikviák, róla készített képzőművészeti alkotások állandó kiállítására és tárolására egy központi emlékhelyet, egyfajta ereklyetárat hozzanak létre Budapesten. A Petőfi Házat 1909-ben a Petőfi Társaság kezdeményezésére nyitották meg széles körű társadalmi összefogással, a közadakozásban az arisztokratáktól a városi testületeken keresztül a községekben rendezett gyűjtésekig mindenféle rendű és rangú személy részt vett. A Petőfi Társaság megvásárolta az író halála után Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házát, s a Ház így egyúttal a Jókai-emlékeknek is őrzője és ápolója lett. A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben az akkori kulturális minisztérium hozta létre. Az újonnan alapított múzeum megörökölte az 1909-től kiállítóhelyként működő Petőfi Ház tekintélyes gyűjteményét.

Korabeli, dúsan aranyozott félbőr kötésben, körül festett lapszélekkel, jelzett bibliofil munka Gottermayer Nándor műhelyéből. A gerincen címkékkel, az első táblán aranyos monogrammal. Minimális kopással. Fülöpszállási Székely Gábor gyűjteményéből, Petőfiház és BTM bélyegzőkkel. A végén 2 lev. hiány. Korábbi kiállítási cédulával.