Egy nyomtatott és hajtott levél a megfelelő helyeken tintával kitöltve és aláírva. 1035. A kir. Könyvbíráló Főhivataltól. Markó Albert úr királyi Könyvbírálónak Váczra címezve. Kelt Budán, 1846-dik évi sz. András hó 6-dik napján.

Tart: "Népkönyv, írta Stancsics Mihály - Polgári katekismus a nép számára - tartalma úgy irányánál fogva is legveszedelmesebb munkák közé sorolható...szigorúan tiltatik és elkobozni javasoltatik." 

Az aláírók: Czeh János tanácsos, királyi könyvvizsgáló - Kovács Pál - ifj. Palugyai Imre, ekkor a királyi könyvbíráló főhivatal tollvivője. 

A központi könyvbíráló szék felállítását V. Ferdinánd király 1838-ban rendelte el, de csak 1840. július 24-én kezdte meg működését. Az öt előadóülnökön kívül egy titkár, egy írnok és egy futár dolgozott a hivatalban, amely felügyeletet gyakorolt a Magyar Királyság valamennyi cenzora és revizora felett, így a a pesti és budai revizorok felett közvetlenül, míg a vidéki revizorok felett a kerületi tanulmányi főigazgatók útján.

Táncsics Mihály munkája először 1842-ben jelent meg, három füzetben. Eredetileg folyóiratszerű sorozatot tervezett, de ez akkor meghiúsult. Miután Lipcsében, 1846-ban a második kiadás napvilágot látott, a hatóságok eljárást indítottak a szerző ellen, ezért gróf Batthyány Kázmér szlavóniai birtokán, Brodon rejtőzködött. 1847 márciusában elfogták, majd elítélték. 1848. március 15-én szabadította ki a pesti polgárság a budai várbörtönből. E dokumentum ritkaság bizonyítja a gyalázatos eljárást - és közvetve Táncsics egész munkásságával is - jelentősen hozzájárult a forradalmi megmozduláshoz.

Külzetén papírfelzetes pecséttel, rövid tartalmi rájegyzéssel. Megkímélt állapotban, a felnyitáskor kelekezett kis hiánnyal.