Esztergom kétosztatú látképe, a település egyik legkorábbi ismert ábrázolása, melyet Georg Hoefnagel szignált, 1595-re datált rézkarca, és amely Georg Braun (1541–1622) és Frans Hogenberg (1535–1590) monumentális városkép-sorozatának, a Civitates orbis terrarum V. kötetének (Köln, 1598, 57. lap) részeként jelent meg. A helyszínrajzokat Georg Hoefnagel fia, Jakob készítette 1595-ben. A sorozatot 1572 és 1617 között adták ki, összesen 546 városlátképpel a világ különböző településeiről.

Az 1543-ban török kézre került várat a tizenötéves háború kezdetén, 1595-ben foglalták vissza a keresztény csapatok. A felső képen a Szent Tamás-hegyről látható balra az elpusztult Rácváros, jobbra a romos vár. Az előtérben két nemes és egy katona áll. A kép fölött balra Bakócz Tamás címere és sírfelirata, jobbra Szathmáry György érsek címere és jelmondata található. Az alsó kép előterében az elpusztult Párkány, mellette három kopját törő lovas, a háttérben Esztergom vára látszik. A Várhegy egy rendkívül magas, madártávlati nézőpontból jelenik meg, a Duna kanyarulatával és Párkánnyal együtt. Az alsó kép oldalnézeti formában mutatja a várat, épületeit és erődítéseit, míg Párkány inkább felülnézetből látható. A kisebb, bekeretezett mezők betűjelzései a korszakban gyakori módon magyarázzák a látvány egyes részleteit.

Az antwerpeni születésű Georg (Joris) Hoefnagelt (1542–1601) korának egyik legműveltebb, sokoldalú művészeként tartják számon. Itáliai tartózkodása során Farnese bíboros szolgálatában, pápai miniatúrafestőként dolgozott, majd innen került II. Rudolf prágai udvarába. Pályája során számos műfajban alkotott, és sokoldalúságával jelentős hatást gyakorolt korának művészetére. Hoefnagel a kor finom tájképi megoldásait alkalmazza: az alsó kép bal oldali részlete például a 16–17. századi németalföldi tájképeken gyakran visszatérő motívum. Jellegzetes továbbá a staffázsalakok használata is – a lenti képen látható kopjatörés-jelenet gyakran szerepel a művész más vedutáin is. A két eltérő nézet és a több nézőpont egyidejű alkalmazása Hoefnagel szerint a hitelességet erősíti, még ha a részletek pontossága a sorozat egyes lapjain változó. Esztergom ábrázolása azonban feltehetően a hitelesebb darabok közé tartozik – ezt a mai építészettörténeti, régészeti és topográfiai ismereteink alapján is megerősíthetjük. (Basics Beatrix: Szépművészeti Múzeum Esztergom - térben és időben is madártávlatból)

Képméret: 36,5×52 cm

Méret: 54×70 cm

Színezett rézmetszet. Aranyozott, üvegezett fa keretben. Kitűnő állapotban.