Ez a rendkívül impozáns és ritka forrásértékű 78 darabból álló hagyatékrész Erdélyi József (1896–1978) életének utolsó két évtizedét öleli fel. Az archívum gerincét a Kerényi Lászlóval folytatott, 41 levélből (ebből 31 levelező- vagy képeslap) álló, 1959-től egészen a szerző haláláig tartó folytonos levelezés adja, de az anyag ennél sokkal rétegzettebb. A tétel irodalomtörténeti értékét 8 eredeti kéziratos vers és egy prózai írás mellett 3  grafika és egy korabeli fotó emeli. A hagyaték különlegessége még az Erdélyi körüli szellemi hálózat dokumentáltsága: a gyűjtemény részét képezi Erdei Ferenc (1910–1971) szociológus, szociográfus, politikus, Ortutay Gyula (1910–1978) néprajztudós, Csorba Géza (1892–1974) festőművész, Földeák János (1910–1997) író, költő, szerkesztő és Bölöni György (1882–1959) Kossuth-díjas író, újságíró egy-egy levele, melyek a korabeli tudományos és művészeti elit reflexióit őrizték meg. Emellett Féja Géza író és szerkesztő recenziója, valamint Kerényi László két levele és egy korabeli újságkivágat teszi teljessé a korszak irodalmi recepcióját. Az anyag személyes hitelességét a családi dokumentumok – köztük a lánya, Honor 9 levelét (1963-1979) is tartalmazza, melyet az apai barátnak, Kerényinek és családjának címzett, a felesége 8 hivatalos okirata (aki nyugdíjfolyósítás érdekében kérvényezésbe fogott, lévén a közigazgatás létszámcsökkentés és a politikai tisztogatás áldozataként elvesztette állását és nyugdíjjárandóságától is megfosztatott.), valamint a költő gyászjelentése – teszik teljessé, egyetlen koherens mikrotörténeti egységgé fűzve a dokumentumokat. Ez az egyedülálló együttes nem csupán egy magányos alkotó küzdelmeit, hanem a Kádár-korszak kultúrpolitikai peremvidékének kapcsolatrendszerét is dokumentálja.

A háromszoros Baumgarten-díjas költő és nyelvész Erdélyi József a 20. századi magyar líra egyik legeredetibb, ám legvitatottabb alakja. Az 1920-as években az Ibolyalevél című kötetével valóságos forradalmat indított: a nyugatos esztétika idején modern tartalommal és nyers realizmussal töltötte meg a népköltészeti hagyományt. „Őstehetségként” indulva elemi erővel hatott József Attilára és Illyés Gyulára is. Pályája azonban a 30-as évektől sötét fordulatot vett. A szegényparasztság képviseletétől eljutott a szélsőjobboldali radikalizmusig, és az antiszemita propaganda egyik legfőbb irodalmi hangadója lett. Hírhedt versei (például a Solymosi Eszter vére) és a nyilas sajtóban való szereplése miatt a háború után háborús bűnösként elítélték. 1954-ben ugyan visszatérhetett az irodalmi életbe, de korábbi tekintélyét és költői erejét már nem nyerte vissza. Életműve a megkérdőjelezhetetlen művészi megújulás és a vállalhatatlan politikai szerepvállalás tragikus ötvözete.

Erdélyi József és Kerényi László levelezése (1959–1977)

Ez a gazdag levélgyűjtemény Erdélyi, valamint barátja, dr. Kerényi László – 1922-től a városházán, a népjóléti osztályon dolgozó fogalmazó, későbbi aljegyző, majd tanácsnok, 1939–43 között az elnöki ügyosztály vezetője, 1944–48 között a Vallás és Közoktatási Minisztérium felelős munkatársa – több mint másfél évtizedes kapcsolatát dokumentálja. A levelek egy rendkívül termékeny, de a hivatalos kánonból szándékosan kiszorított értelmiségi küzdelmes életútjába engednek betekintést. Erdélyi írásaiban egyszerre jelenik meg a hatalmas munkabírású költő – aki egyetlen szezon alatt több száz verset írt – és az elszánt nyelvész, aki az akadémiai körökkel (például Erdei Ferenccel) dacolva építette fel saját, „Nyelvek anyja” elnevezésű alternatív nyelvészeti rendszerét. A levelezés visszatérő motívuma a mellőzöttség és a publikációs tilalom feletti keserűség: a szerző gyakran említi az ellene irányuló „illegitim bojkottot”. Erdélyi a képzőművészetben is jeleskedett, leveleiben időnként beszámol arról, hogy a „lantot ecsetre cserélte”, festőfelszerelést vásárolt, és elhivatottan készült arra, hogy barátját, Kerényit is megfesse, vagy szoborként (plasztilinből, gipszbe öntve) megmintázza. A dokumentumok a barátság erejéről is tanúskodnak; Kerényi László nemcsak bizalmasa, hanem szellemi támasza és első kritikusa is volt a betegségekkel és elszigeteltséggel küzdő szerzőnek. A levelekben olyan neves kortársak is felbukkannak, mint Mester Miklós politikus vagy Lőrincze Lajos nyelvész. 

Erdélyi József versei

Májusi reggel 

Kézirat, 1 fol., 1 beírt oldal. Kerényi Lászlónak címezve 1960. május 15-i datálással, aláírással. Jelen vers a 3 versszakos verzió. Az azonos címet viselő hosszabb verziót ld. a 1966. május 27-i levélben. Tudomásunk szerint nyomtatásban nem látott napvilágot. Jó állapotban.

Csendes út. Népdal 

Kézirat, 1 fol., 1 beírt oldal. Kerényi Lászlónak címezve, 1961. május 7-i datálással, aláírással. Hasonló címmel a Kortárs 1961. 5. évf. 8. sz.-ban jelent meg egy vers, de a két költemény nem ugyanaz, noha a tartalmat tekintve erős a hasonlóság. Jó állapotban.

Őszi csend 

Gépirat, 4 fol., 4 beírt oldal. Kerényi Lászlónak címezve, 1964.októberi datálással, aláírással. Nem egyezik a Fehér Toronyban ugyanezen címmel megjelent 1938-as verssel. Tudomásunk szerint nyomtatásban nem látott napvilágot. Jó állapotban.

Ócskavas (részlet a Májusi rapszódiából)

Kézirat, 1 fol., 2 beírt oldal. Kerényi Lászlóknak címezve, 1960-as datálással, aláírással. 

Nem egyezik a Fehér Toronyban Májusi rapszódia címmel megjelent költemény (1960) versszakaival. Tudomásunk szerint nyomtatásban nem látott napvilágot. Jó állapotban.

Kert

Gépirat, 2 fol., 2 beírt oldal. Kerényi Lászlóknak címezve, 1963. június 5-i datálással, aláírással. 

Tudomásunk szerint nyomtatásban nem látott napvilágot. Jó állapotban.

Láncosgolyó (részlet a Májusi rapszódiából)

Kézirat, 1 fol., 1 beírt oldal. Kerényi Lászlóknak címezve, 1960. június 5-i datálással, aláírással. 

Megegyezik a Fehér Toronyban Májusi rapszódia címmel megjelent költemény (1960) 10. és 11. versszakaival. Jó állapotban.

Erdélyi József grafikái

Erdélyi József filctollas önarcképe saját készítésű felbélyegzett, postai pecséttel ellátott levelezőlapon. 

M.: 14×8,9 cm

[Budapest], 1967. december [20.]

Erdélyi József Kerényi Lászlóról készített portréja. 

Ujpest, 1938. március 21.

M.: 22,5×14,5 cm

Papír, fekete tusrajz. Az arckép Dr. Seress László ügyvéd fejléces papírjának versoján található. Erdélyi aláírásával.

Erdélyi József Kerényi Lászlóról készített portréja. 

[Budapest], 1961. november 15.

M.: 20,8×15 cm

Papír, ceruzarajz. Erdélyi dedikációjával. 

Erdélyi József félalakos portréja.

Budapest, 1959. október 24. 

M.: 9,5×6,5 cm

Eredeti fekete-fehér fotográfia. A verson Erdélyi Kerényi Lászlónak szóló dedikácója.