Nagy kopasz.

Kézirat, 3 fol., 3 beírt oldal, aláírással, Kerényi Lászlónak dedikálva, datálva. Hajtás nyoma. Nagyon jó állapotban.

Erdélyi József Nagy kopasz című verse nem szerepel sem a verseinek legteljesebb gyűjteményét adó Fehér torony. Összegyűjtött versek című kétkötetes 1995-ös kiadványban, sem pedig ezt a 2016-ban további négyszáz költeményt tartalmazó Fekete tölgy című kötetben. Nyomtatásban nem találtuk nyomát.

Erdélyi József (1896–1978) a 20. századi magyar líra egyik legeredetibb, ám legvitatottabb alakja. Az 1920-as években az Ibolyalevél című kötetével valóságos forradalmat indított: a nyugatos esztétika idején modern tartalommal és nyers realizmussal töltötte meg a népköltészeti hagyományt. „Őstehetségként” indulva elemi erővel hatott József Attilára és Illyés Gyulára is; tehetségét három Baumgarten-díjjal ismerték el. Pályája azonban a 30-as évektől sötét fordulatot vett. A szegényparasztság képviseletétől eljutott a szélsőjobboldali radikalizmusig, és az antiszemita propaganda egyik legfőbb irodalmi hangadója lett. Hírhedt versei (például a Solymosi Eszter vére) és a nyilas sajtóban való szereplése miatt a háború után háborús bűnösként elítélték. 1954-ben ugyan visszatérhetett az irodalmi életbe, de korábbi tekintélyét és költői erejét már nem nyerte vissza. Életműve a megkérdőjelezhetetlen művészi megújulás és a vállalhatatlan politikai szerepvállalás tragikus ötvözete.

Hozzá:

Erdélyi József levele Kerényi Lászlóhoz. 

A Budapesten 1964. szeptember 25-én kelt levelében a költő tájékoztatja barátját, hogy szeretné meglátogatni, valamint hogy sajnálja, amiért rengeteg munkája okán nyáron ezt nem tudta megtenni. "Az elmaradt látogatásokat hadd pótolja egy közös élményből, a nagykopaszi kirándulásból eredő vers, amely Téged közelebbről, személyesen is érdekel, úgy is mint szaktársamat az éjjeliőri minőségben."

Gépirat, 2 fol., 1 beírt oldal, Erdélyi autográf aláírásával. Felbélyegzett, postai bélyegzővel ellátott borítékkal. A versben és a levélben a Piliscsaba felett magasló, Nagy-Kopasz (447 m) hegyről van szó. Kerényi a Pest vármegyei Piliscsaba egyik településrészén, Klotildligeten lakott, mely 1925 és 1950 között önálló település volt. A gyakran odalátogató Erdélyivel sokat kirándultak a környéken.

Dr. Kerényi László – 1922-től a városházán, a népjóléti osztályon dolgozó fogalmazó, későbbi aljegyző, majd tanácsnok, 1939–43 között az elnöki ügyosztály vezetője, 1944–48 között a Vallás és Közoktatási Minisztérium felelős munkatársa – és Erdélyi barátsága régi keletű, melyet jó pár év szünetet követően 1959-ben elevenítettek fel és mélyítettek újra el.