Orvosi kézikönyv a XVII. századból.

Több kéztől származó antidotarium népi gyógymódok, mágikus szerek és szertartások leírásával és receptekkel. A feljegyzések nagyobbrészt latin nyelvűek, a szöveg kb. egy ötöde magyar nyelven íródott. Magyarul olvashatunk például a marhadög, a kelések, a vérhas, a szeplő elhárításáról, valamint arról, hogy mit tegyünk azért, hogy a golyó ne fogjon rajtunk. Magyar leírást találunk különféle gyógyfüvekről is: a kakukfűről, az izsópról és a fejér hunyorról.