Az okirat idézi III. Ferdinánd eredeti birtokadományozó oklevelét (Vienna, 1651. III. 12.), beszámol arról, hogy Majláth Miklós, Lippay György esztergomi érsek titkára óvást emelt a beiktatás ellen, majd ezek után részletesen leírja a több napon át tartó birtokbejárást. 8 pergamenlevél, 13 beírt oldal. Kelt: 1651. XII. 6. III. Ferdinánd magyar király 1650. III. 30-án kelt oklevelében megújította a Pálffy család 1598-as donációját a pozsonyi várra, a hozzá tartozó uradalmakra, az örökös főispánságra, és a várkapitányságra. Ezt erősítette meg 1651. III. 12-én azzal a kikötéssel, hogy a vár tulajdonjoga királyi kézen marad. 1651. XI. 20-án történt meg a pozsonyi káptalan előtt Pálffy Pál és unokaöccse, Miklós ünnepélyes beiktatása. Ezt a törvény értelmében a királyi biztos a szomszédok előtt felolvasta, majd a határozatot az esztergomi érsek megtámadta. Az ügy tisztázása után a királyi tábla érvényesítette az adományozást. Ettől kezdve viselték a Pálffyak a pozsonyi grófi méltóságot. Korabeli pergamenkötésben, az első és hátsó táblát stilizált növényi ornamensek keretezik, melyeket aranyozott léniák fognak körül. A sarkokat aranyozott, egyes bélyegzővel nyomott stilizált növényi ornamentikájú negyedkörív-legyezők díszítik. Az első tábla közepén aranyozott Habsburg-címer, a hátoldalon az aranyozott magyar címer látható. A négyszínű hitelesítő selyemzsinórt a könyv gerincén kétszer húzták át, a gerinc lábánál csomózás után összesodorták, majd a diófa pecséttokon áthúzták. A zsinórra öntötték a pozsonyi káptalan hitelesítő pecsétjét. Gyönyörű példány.
A mű címe
A pozsonyi káptalan hitelesítő oklevele Pálffy Pálnak és Miklósnak a pozsonyi vár és uradalom tulajdonában való megerősítéséről.