A kéziratos kötet tartalmazza az egyesület működésének ismertetését, a tagsági feltételeket, felsorolja az egyesület tagjait (köztük volt Eötvös József és Trefort Ágoston), a központi gyümölcskertészet működésére kibocsátott részvények jegyzőit, azokat, akik adakoztak a gazdaképző intézet számára kiképzendő tanárok külföldi utazására, stb. Többször szerepel az egyesület elnökének, Károlyi György grófnak az aláírása (az egyesület papírfelzetes viaszpecsétjével). Az 1847-es kötet hasonló tartalmú. Az egyesület eredete visszanyúlik a Széchenyi István kezdeményezésére alapított Pálya és Lófuttató Társaságig. 1830-ban Állattenyésztő Társaság néven működött, itt olvasható nevét pedig 1835-ben vette fel, egyben kiterjesztette működését a mezőgazdaság minden ágára. Széchenyi továbbra is jelentékenyen részt vett működésében. Az Egyesület programja is az ő gazdaságpolitikai nézeteit tükrözte: Magyarországon a mezőgazdaság fejlesztése az elsőrendű feladat, a gyáriparnak pedig a nagybirtok kapitalizálódását kell szolgálni. Széchenyi, közismertebb alkotásait megelőzve, ezzel az egyesülettel kezdte meg az ország megreformálására irányuló működését. Ők indították meg 1841-ben az első hazai gazdasági irányú szaklapot "Magyar gazda" címen, a "míveltebb földmívelő osztály számára". A lap Széchenyi reformterveinek fóruma volt szemben a Kossuth által létrehozott Gyáralapító Társaság programjával. Az Egyesület adta ki ezenkívül a Mezei naptár című gazdasági kalendáriumot valamint több mezőgazdasági ismereteket terjesztő könyvet. Igyekezett fejleszteni a mezőgazdasági iskolai képzést, a hazai gyümölcsfa- és szőlőállomány javítása érdekében nemes oltványokat áruló intézeteket hozott létre, jutalmazta a nemes fajtákat tartó állattenyésztőket, próbálta a magyar gyapjút megismertetni külföldön, kiállításokat szervezett, stb. 1847-ben a gr. Károlyi Györgytől korábban megvásárolt telken felépítette székházát, amelyet Széchenyi István Közteleknek nevezett el (az ennek költségeihez hozzájárulók névsorát és adományaik összegét az 1847-es kötet tartalmazza). 1868-ban neve elé felvette az "Országos" jelzőt. 1890-től 1944-ig "Köztelek" címen hetilapot adott ki, működését a földreform végrehajtása után szüntette be. Hozzá: A Magyar Gazdasági Egyesület mozgalmai 1847 37 levél, 74 beírt oldal. Hozzákötve: Magyarország Gazdasági Egyesületének név- 's alapitványkönyve. 1847-dik évi Boldogasszonyhava 30-kán. H.n., 1847. ny.n. 47p.
A mű címe
A Magyar Gazdasági Egyesület mozgalmai 1845