Első kiadás. Albinus (1697-1770) a leydeni egyetemen a sebészet és az anatómia professzora volt, a XVIII. század legjelentősebb leíró anatómusa, kutatója és anatómiai illusztrátora, szakterületének megújítója. Fontos szerepe volt abban, hogy Andreas Vesalius híres összefoglaló anatómiai és sebészeti művének új kiadása napvilágot látott. Tapasztalata szerint azonban Vesalius és Eustachius általánosan használt munkái, főképp azok illusztrációi az oktatásban nem voltak megfelelőek. Ennek pótlására írta az emberi csontvázat ismertető könyvét (1726), majd ezt követően az emberi izomzat anatómiáját bemutató művét. Mindkét tanulmány érdeme, hogy Albinus saját kutatásain és halottakon végzett kitartó és pontos vizsgálatokon alapult. Módszere újszerűségét kortársai is elismerték. Figyelemre méltó, hogy az izomzat ábrázolásában a pontosságon felül a szépségre is törekedett, ezzel hosszú időre követendő mércét állított fel az anatómiai illusztrációk számára.