A kassai Égő bokorhoz címzett szabadkőműves páholy, az egyház részéről érkező támadások miatt úgy döntött, hogy egy kiadványban közzéteszi a szabadkőművesség lényegét és céljait. Ennek érdekében lefordíttatták Johann August Starck evangélikus teológus "Apologie des Ordens der Freymaurer" című, 1770-ben megjelent művét. Starck professzorként tevékenykedett Königsbergben, Szentpéterváron és Darmstadtban. Új szabadkőműves irányzatot alapított, az ún. klerikusokat. Ennek egyik alapműve az Apologie. Molnár Béla "Kassa orvosi története" című munkája szerint a fordító -- Kazinczy kérésére -- orvosa, ifj. Kis Witzay József volt. Abafi Lajos "A szabadkőművesség története Magyarországon" című könyvében Paksi Szakmáry Simonnak tulajdonítja az érdemet. A fordítást 1791-ben terjesztették a kassai cenzor elé, aki valószínűleg maga is szabadkőműves volt. Ő a művet kiadhatónak vélte, kinyomtatását azonban a helyhatóság engedélyétől tette függővé. Végül Mária Terézia tiltó rendelete ellenére a kancellária engedélyezte kinyomtatását. Az írás heves támadást váltott ki, ezért a páholy nevét hamarosan meg kellett változtatni. A rendkívül ritka kötet a magyar nyelvű szabadkőműves irodalom egyik első darabja.