Zsidó bankárok számára a Pisa városában bank felállítására szóló engedélyek és uzsaratevékenység folytatásához szükséges privilégiumok gyűjteménye a XVI. század első feléből

A díszesen festett pergamenkódex latin, olasz és héber nyelven tartalmaz dokumentumokat, melyek a zsidók itáliai történetének fontos forrásai. Valószínűleg Pisa volt az első olasz város, ahol zsidók letelepedtek még a IX. században, a következő századokban számos família követte őket. A XV. században több család érkezett Pisába azzal a céllal, hogy banki tevékenységet folytasson. A szerepüket pozitívan értékelő Medici família és a zsidó bankárokra rossz szemmel néző Firenze közötti viszály eredményeként kiűzés várt rájuk. Helyzetük jelentősen javult, mikor I. Cosimo Medici lépett hatalomra 1547-ben. Remélve, hogy Toszkánföld gazdasági központjává emelheti Pisát, zsidó családokat hívott, hogy telepedjenek le a városban. A kódex első része Laudadio Moysis de Rieti és családja számára Cosimo Medici által kibocsátott privilégium másolatát tartalmazza. A szöveg áttekinti a zsidókkal kapcsolatos korábbi intézkedéseket, majd Cosimo Medici új rendelkezéseit és azok jogi vonatkozásait tárgyalja: a banki tevékenységgel kapcsolatos korlátozásokat (pl. mely napokon nem válthatnak pénzt), a törvényeket megszegő bankárokkal szemben alkalmazandó jogszabályokat, valamint az uzsoraügyletek különböző fajtáit, s az azok esetében felmerülő peres eljárás lehetőségeit. Ezután két kiegészítés következik 1549-1550-ből, majd egy nagyméretű, festett iniciáléval kezdődő olasz nyelvű rész, melyben Cosimo Medici és az általa vezetett tanácsosok elfogadják Laudadio Moysis de Rieti nagylelkű adományát a pisai egyetem számára, majd egy latin nyelvű, az 1546-os privilégiumot megerősítő dokumentum 1550-ből. Ezután 4 levélen 1573-1574-ből származó bejegyzések következnek, a 34. levélen pedig festett címerrel díszített dokumentum 1575-ből, mely Agnolo di Laudadio halála után örökösei számára is biztosítja a privilégiumot, majd Franco Medici egy engedélyének másolata 1573-ból. A kódexet 15 levélnyi, héber nyelvű irat zárja. Korabeli kéztől származó, olasz nyelvű széljegyzetekkel.