(Istvánffy Miklós) Isthvanfi, Nicolaus: -- Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Nunc primum in lucem editi.

Istvánffy Miklós (1538-1615) nádori helytartó, humanista történetíró fő művének első kiadása. Munkája mind a mai napig a XVI. század történetének elsőrangú alapforrása. A XVII-XVIII. század legnépszerűbb hazai történelemkönyve, a főúri és nemesi könyvtárak nélkülözhetetlen darabja volt. Jelentőségét mutatja, hogy Zrínyi hadtudományi munkáinak és a Szigeti veszedelemnek is egyik legfontosabb kútfője volt. Történetírása iránymutató maradt egészen a XIX. század végéig. A munka Magyarország 1490-1613 közötti történelmét dolgozza fel. A "magyar Livius"-ként emlegetett Istvánffy hosszas előkészületek után 1598-ban látott az íráshoz. 1608-ban már az 1606. évig eljutott, azonban betegsége miatt, Pázmány biztatása ellenére csak 1610-ben folytatta a munkát. Az 1606 és 1613 közötti részek csak vázlatosan készültek el. Végrendeletében a mű kiadását Pázmányra bízta. Több kísérlet után végül Ferenczffy Lőrinc közreműködésével jelenhetett meg, Anton Hierat kiadásában. Nemzetközi népszerűségét jelzi, hogy további három kiadása látott napvilágot külföldön. Istvánffy Oláh Miklós neveltjeként kezdte tanulmányait, majd a padovai egyetemre került Zsámboky János keze alá. Hazatérve Zrínyi Miklós mellett tanult fegyverforgatást, később Oláh Miklós titkára, majd 1581-ben nádori helytartó lett. Idősödő kora ellenére részt vett a tizenötéves háború fontosabb mezei ütközeteiben és várostromaiban. A kiadványnak két variánsa ismert, amelyek a Pázmány Péternek szóló ajánlásban különböznek. Eltér a fejlécdísz, valamint apró különbség található az érseknek szóló címzésben.