Az erdélyi emlékíró híres művének feltehetően a XVIII-XIX. század fordulóján készült kéziratos másolata. Cserei (1667 v. 1668-1756) tevékenyen részt vett az önálló Erdélyi Fejedelemség utolsó évtizedeinek politikai eseményeiben. A munka nyomtatásban csak 1852-ben látott napvilágot, Kazinczy Gábor kiadásában, de népszerűsége miatt kéziratos másolatokban már korábban is nagyon széles körben elterjedt.