A magyar tudománytörténet egyik alapműveként számon tartott, a kor teljes tudományosságát összefoglaló munka először 1655-ben látott napvilágot, majd -- meglepően hosszú idő után -- ekkor jelent meg másodszor. A kiadó névtelensége mögött Toldy Ferenc nyomán sokáig Sándor Istvánt sejtették, de Kazinczy levelezéséből egyértelműen kiderül, hogy Kőszegi Rájnis Józsefé az érdem. A kötet ritkasága szinte az első kiadáséval vetekszik.