A magyar nyelvészet, sőt a hazai művelődéstörténet egyik mérföldkövének számító munka páratlanul ritka, Koppenhágában napvilágot látott első kiadása. A mű egy évvel később itthon, Nagyszombatban is megjelent (lásd következő tételünket). Ez a finnugor-magyar nyelvhasonlítás első jelentős kísérlete. Szerzője jezsuita csillagász és nyelvész, az összehasonlító nyelvtudomány úttörője volt. Bécsben Hell Miksa, az európai hírű asztrológus mellett működött, amikor VII. Keresztély dán király kezdeményezésére expedíciót szerveztek a Nap és Föld között elvonuló Vénusz-bolygó megfigyelésére. A tudósok részére Norvégia északkeleti szélére, Vardö szigetére a norvég király csillagászati megfigyelő állomást rendezett be. Hell és Sajnovics 1768-ban indultak el Norvégiába. Csillagászati megfigyeléseik közben az ott lakó finn és lapp nép történetét, vallását és nyelvét is tanulmányozták. Sajnovics felismerte a magyar és a lapp nyelv hasonlóságát. Méltatói érdemeként említik a finnugor nyelvrokonság megállapítása mellett az új módszert, amellyel a bizonyítást végezte: a szókincs összehasonlításán kívül a két nyelv szerkezetét is vizsgálta. Tudomásunk szerint az elmúlt ötven évben nem szerepelt árverésen.