Példányból korábban ismeretlen RMK, a felső-magyarországi hitvita eddig hiányzó egyik láncszeme. A katolikus és református részről éveken át tartó vitatkozást Sámbár Mátyás Harom idvösseges kerdes címen, először 1661-ben, Nagyszombatban megjelent munkája váltotta ki. Az erre érkezett első felelet Pósaházi álnéven, nyomtatási hely és év nélkül megjelent munkája. A nyomtatványt Szabó Károly csupán Sándor István említése alapján írta le, a vitasorozat további darabjai alapján később számos kutató következtetett létezésére. Példányunkat első alkalommal Borda Lajos ismertette (Magyar Könyvszemle 2000. 493-501). A felső-magyarországi hitvita valódi kiváltó oka a protestánsok és a katolikusok közötti egysensúly megbomlása, az utóbbiak terjeszkedési törekvése volt. Élénkségére jellemző, hogy az újabb és újabb viszontválaszok meglehetősen gyorsan, néhány hét, legfeljebb egy-két hónap leforgása alatt követték egymást. A sorozat legtöbb darabját a kassai Türsch-műhely jelentette meg. Hazai művelődéstörténetünkben ez az első példa arra, hogy egy nyomda nem felekezetileg elkötelezetten, hanem üzleti érdekeket követve adott ki ilyen jellegű műveket. Az újabb kötetek sem mecénások támogatásával láttak napvilágot, nyomtatásukat a pezsgő szellemi életű város érdeklődő olvasóközönsége finanszírozta. Bár az ízesen tréfás, személyeskedő írások teológiailag új eredményt nem hoztak, azonban publicisztikai jellegüknél fogva az új műfaj korai hazai előfutárainak tekinthetők.