A levél hozzávetőleges fordítása a következő: "Kedves Kosztolányi Úr! Igazán örömmel töltött el, hogy újra hallhatok Önről, sőt olvashatok is Öntől valamit. Kis írása rendkívül finom és figyelemreméltó. Az Erkölcsi és a különleges-szenzációs a legszebben találkoznak benne, ha szabad így mondanom. Biztos vagyok benne, hogy nem téveszti el hatását a "Fórum" kiadójára sem, azonban le kell szögeznem, hogy a "Fórum" elsősorban kritikai folyóirat és novellákat kevésbé kultivál. Ha jól emlékszem, az első szám óta nem közölt magyar írást. Majd meglátjuk! Vissza fogom küldetni magamnak a kéziratot, hogy máshol is próbálkozhassam majd vele. Gyakran és szívesen gondolok vissza a Budapesten töltött napokra. Kérem, adja át kedves kis feleségének üdvözletem! Soha nem felejtem el neki, ahogyan a felolvasás után a kocsiban átadta nekem a rózsákat. Kérem, tolmácsolja üdvözletemet Fischer Ödönnek! Legutóbbi lapjára nem tudtam válaszolni, mert elvesztettem a címét. Isten Önnel! Az Ön Thomas Mannja". Thomas Mann és Kosztolányi már a német író első magyarországi látogatásakor, 1913-ban megismerkedtek, amelyből azután tartós barátság és kiterjedt levelezés született. A levél első részében említett Kosztolányi-novellát nem ismerjük, megjelenéséről nem tudunk. A Kosztolányinéval kapcsolatos emlékre utalhat talán Mann naplójának egy 1913. XII. 5-én kelt részlete: "Vacsora Bíróékkal, Kosztolányival, stb. a szállóban. A kis K[osztolányi]nénak rózsák." Fischer Ödön baloldali újságíró, a Magyar Cobden-Szövetség elnöke volt. A levél tudomásunk szerint publikálatlan. 2 levél, 3 beírt oldal. A levélboríték mellékelve. Kelt: München, 1931. V. 14. Mann, Thomas, writer. Autograph letter in German to Dezső Kosztolányi. Three pages.