Hozzákötve: Horvát Istvánhoz --- (Bécs, 1815.) ny.n. (2)p. Hozzákötve: A' felkelő nemzetnek a' bozogányos vitéz magyaroknak H.n., 1809. ny.n. (7)p. Hozzákötve: Méltóságos Paintner Mihály püspök úrnak Győrből Budára lett által-kelésére 1816. Győrben, 1816. Streibig Leopold Betűjivel. A négy levélből álló nyomtatványnak csak az első és utolsó levele van meg. Hozzákötve: A' nemes szívű magyarokhoz a' pesti nemzeti teátrom' ügyében. Intézte ---. Budán, 1815. Királyi Universitás.15p. A kolligátum művelődéstörténeti jelentőségét az adja, hogy a magyar nyelvújítás korának legnagyobb alakja, Kazinczy Ferenc könyvtárából származik, sőt sajátkezű bejegyzését is tartalmazza (a Zirc 61. oldalán egy életrajznál: "Megholt 1824. Febr. 15d."). Csatkai Endre irodalomtörténész, aki Kazinczyról írta doktori értekezését is, a Magyar Könyvszemle 1959/4. számában közölt tanulmányában ismertette az akkor birtokában levő darabot. A szerző téti plébános volt, akit Kazinczy 1815-ben Bécsből hazafelé tartva keresett fel, később pedig kiterjedt levelezést folytatott vele (dacára annak, hogy nyelvújítási kérdésekben más elveket vallottak). A gyűjtemény első darabja Zirc történetének verses elbeszélése, a végén magyarázó jegyzetekkel kiegészítve. Kazinczy levelezéséből kiderül, hogy több példánya is volt a műből. 1824. VII. 14-én ezt írja: "Endrének nagyon köszönöm mind a mindég csudált Zirczet, mind apróbb Verseit."A címlapon Kazinczy Gábor sajátkezű tulajdonosi bejegyzése, alatta szintén az ő kézírásával "K. F. könyveiből" olvasható. Az egykorú források tanúsága szerint Kazinczy halála után unokaöccsének özvegye a hagyatékból számos könyvet vásárolt fia, Gábor számára, így kerülhetett e kötet is a birtokába. Ezek további sorsa ismeretlen. A kolligátum további darabjai egy közös borítóban kerültek bele a kötetbe. A kutató szerint Kazinczy maga is foglalkozott amatőr módon könyvkötéssel, tehát szinte bizonyosra vehető, hogy ez is az ő keze munkája. Ezt erősíti Kazinczy Gábor bejegyzése a közös borító belső oldalán: "Ez apróságokat ide nagy-bátyám maga tevé." Habár a gyűjtemény darabjai -- különösen a nemesi felkelőkhöz, valamint a pesti színház ügyében írt -- önmagukban is a magyar irodalom becses darabjai, igazi gyűjtői csemegévé Kazinczy személye (mint tulajdonos, bejegyző és könyvkötő) emeli a kötetet.