Páratlanul ritka, magyar nyelvű nyomtatvány Erdély történelmének egyik legizgalmasabb időszakából. A magyar nyomdászattörténetben fogalommá vált Heltai-műhely terméke. Történelmi háttér: A nagymúltú erdélyi család utolsó tagjaként uralkodó Báthori Gábor rövid fejedelemsége alatt szinte minden jelentős főúrral, a szászokkal és a havasalföldi vajdával is ellentétbe került. Bethlen Gábor kezdetben támogatta őt, de -- elsősorban botrányos életvitele miatt -- eltávolodott tőle. Amikor a fejedelem 1612-ben titkos tárgyalásokat kezdett II. Mátyással, Bethlen tájékoztatta erről a temesvári pasát. Báthori erre meg akarta öletni, ezért Temesvárra menekült. Onnan Konstantinápolyba ment, ahol sikerült a szultántól olyan értelmű athnamét [megbízólevelet] kieszközölnie, amelyben a szultán az erdélyieknek meghagyta, hogy Báthorit fosszák meg trónjától, és Bethlen Gábort válasszák meg Erdély fejedelmévé. A török csapatokkal visszatérő Bethlent az 1613. október 21-re összehívott országgyűlés fejedelemmé választotta. A Váradra menekülő Báthorit felbérelt hajdúk megölték, vele kihalt a család. A nyomda: Az egyik legjelentősebb műhelyt, a kolozsvári nyomdát Hoffgreff György alapította 1550 körül. Heltai Gáspár feltehetően ezután csatlakozott a vállalkozáshoz, majd Hoffgreff halála után egyedül folytatta a munkát. Újraöntötte a betűkészletet és saját papírmalmot hozott létre. Később özvegye, majd 1584-től fia, ifjabb Heltai Gáspár vezette a nyomdát. Ezt követően még 1660-ig működött a műhely, végig a család kezén, de az utolsó évtizedekben már sokat veszített korábbi színvonalából. Ez volt a XVI. század legtermékenyebb műhelye, mintegy 200 kiadvánnyal. Termékei között Heltai munkái mellett a magyar művelődéstörténet olyan kimagasló darabjai szerepelnek, mint Tinódi Chronicája, az ún. Hoffgreff-énekeskönyv, Melius Juhász Herbariuma és Baranyai Decsi Syntagmája. A mű: A címlap verso-ján a frissen megválasztott fejedelmet üdvözlő latin vers olvasható. Ezt követi az erdélyi rendek magyar nyelvű búcsúja a meggyilkolt Báthori fejedelemtől, október 21-i kelettel. Ezután két magyar nyelvű beszéd, majd a főrész, a fejedelemválasztó országgyűlés határozatai és az új fejedelem eskübe foglalt ígéretei következnek. Befejezésként Báthori megöletője, Géczi (vagy Ghyczy) András október 27-én kelt beszámolója olvasható a gyilkosságról, Várad Erdélyhez való hűségének deklarálásával. A nyomtatvány: Az országgyűlés után nem sokkal -- a jellegénél fogva minden bizonnyal nagyon alacsony példányszámban -- kiadott művet feltehetően a jelentős városoknak, a vármegyéknek, valamint a fejedelemség főurainak juttatták el. Ez, valamint Erdély későbbi viharos történelme magyarázhatja, hogy jelenleg hazai közgyűjteményben csupán két teljes (valamint két csonka) példányát őrzik. Példányunk: Túlzás nélkül állítható, hogy darabunkat -- ritkasága mellett -- két momentum a magyar művelődéstörténet és történelem igazi kincsévé emeli. Az utolsó oldal tanúsága szerint e példány Erdély nem hivatalos fővárosa, az országgyűlés színhelye, Kolozsvár városa részére készült. Ehhez méltóan a fejedelmi esküszöveget lezáró Conclusio végén Bethlen Gábor fejedelem sajátkezű aláírásával és papírfelzetes viaszpecsétjével látta el. Ennek jelentőségét még kiemeli, hogy ez a további fennmaradt példányok egyikén sem szerepel.