1. Korzikai rókák vadásznak legelő háziállatokra. 2. Párducvadászat. 3. Szarvasvadászat lasszóval. 4. Oroszlánvadászat lepellel és tőrrel. 5. Arcot mosó és csizmát húzó embereket utánzó majmok agyonverése. 6. Őstulok vadászata lóról, kopjával. 7. Páncélba öltözött vadászok harcolnak medvékkel. 8. Sárkányvadászat. A felfegyverzett hadsereg a vadászkürtöktől megriadt sárkányt a barlangja elé kifeszített hálóval igyekszik elejteni. 9. Tulokvadászat lasszóval. 10. Tonhal halászata szigonnyal. 11. Gladiátorküzdelem elefánttal. A gyilkos harcot Hannibál nézi a trónjáról. 12. A Barcus nevű harci kutya küzd egy oroszlánnal a Nagy Sándor által szervezett viadalon. Merian munkásságából három hasonló, vadászjeleneteket ábrázoló sorozat ismert. A művész neve a Párducvadászatot, valamint az oroszlánnal küzdő kutyát ábrázoló képen bukkan fel. E gyűjtemény 1618-1621 körül készülhetett, minden képhez két latin nyelvű disztichon járul, amelyek a látottakat magyarázzák. A képek feltehetően egy babonás, állatjeleneteket ábrázoló mű számára készülhettek, azonban ezt a Merian munkásságát feltáró bibliográfia sem ismeri. Kötetünk metszetei azok második állapotát tükrözik, amikor Peter Aubry kiadásában jelentek meg Strassburgban, neve a majomvadászatot ábrázoló képen olvasható. Méretük cca. 85 x 145 mm. Id. Matthaeus Merian (1593-1650) neves frankfurti kiadó és rézmetsző előbb az üvegfestészetet, majd a metszés mesterségét tanulta ki Zürichben és Baselben. 1616-ban Oppenheimben a tekintélyes nyomdász Johann Theodor de Bry szolgálatába lépett, számtalan metszetet készített kiadványaihoz. Később összeházasodott munkaadójának lányával, majd apósa 1623-ban bekövetkezett halála után ő vezette tovább a műhelyt, immár Frankfurtban. Hamarosan a város legjobb és legnevesebb kiadói közé emelkedett. Fő műve a "Topographia Germaniae" címet viselő, 16 kötetes monumentális mű, amely Magyarországot is tárgyalja. Magyar vonatkozásban kiemelendő több, az országot ábrázoló térképe, valamint a hazai városokat bemutató, később is sokat másolt metszetei, amelyek jelentősen alakították az európai közvélemény Magyarországról alkotott képét. Érdekes, hogy -- amint egyik műve ajánlásából kitűnik -- közeli barátságban állt a könyvek kiadásáról is híres Ferenczffy Lőrinc királyi kancellárral. Ferenczffynek apósa mutatta be a fiatal Meriant, a királyi titkár látván a műveit, azonnal vásárolt tőle néhány rézmetszetet.