Az apró betűs, de szépen olvasható szövegből kitűnik, hogy a mélyen sértett író elküldte a színháznak egy drámáját, amelyet a dramaturg nem fogadott el. Az irodalomtörténeti szempontból nagyon érdekes levélben Szomory részletesen, pontról-pontra cáfolja a bíráló indokait. Ennek kapcsán művészeti és esztétikai kérdéseket, azokról vallott nézeteit ismerteti. Kritikával illeti a dramaturg színházról alkotott -- általa elmaradottnak ítélt -- elképzeléseit. Mivel többször említi "Péntek este" című darabját, így beazonosíthatóvá válik a -- szövegben egyébként nem említett -- színház. E színművet 1896-ban mutatták be a Nemzetiben. Ez a levél keltezésének behatárolását is lehetővé teszi: Szomory 1890 és 1906 között tartózkodott Párizsban, tehát valamikor a századfordulón írta e levelét. Címzettként két személy jöhet szóba: Festetics Sándor, aki 1894 és 1900 között állt a Nemzeti élén, vagy Somló Sándor, aki 1900 és 1902 között ült a székben. Újabb érdekes kérdést vet fel, hogy mi lehetett a visszautasított darab további sorsa. "Ígéret földje" nevű munkát nem ismer az általunk fellelt szakirodalom. Az író elkeseredett sorait olvasva nem lehetetlen, hogy a kéziratot fiókba dugta vagy megsemmisítette. Az igazgató biztatására írt sorok is ezt sugallják: "[...] Ez a gondolat fájni fog néha, fájni épen akkor, amikor azt az uj darabot írnám meg amelyhez kegyes volt buzditani az Igazgató ur. És ugy érzem, hogy ezt az uj darabot nem fogom megírni..." 4 levél, 7 beírt oldal. Kelt: Páris, [1900 körül] XII. 16.