A mű nagyrészt a szerző Társalkodóban megjelent cikkeinek fordítását tartalmazza. Ezekben Széchenyi hajóútjait írja le, és híveket próbál szerezni a korszerű dunai hajózás megvalósításához. Függelékként a Dunagőzhajózási Társaság egyik ülésének jegyzőkönyve is szerepel a kötetben. Könyv alakban magyarul nem jelent meg. Az 1829-ben megalakult Társaság működése Széchenyi csatlakozásával új lendületet kapott. Példáját követve több magyar arisztokrata vásárolt rézvényeket, sőt angliai útja során ott is sikerült támogatókat szereznie. 1835-ben a kezdeményezésére nyílt meg a társaság hajógyára, az Óbudai Hajógyár (1836-ban, az első hajó, az Árpád vízrebocsátásakor a hajógyárban hangzott el a nyilvánosság előtt első ízben a Himnusz).