Első kiadás. A Szent Ferencről írt munka szerzőjének eredeti neve Bartholomaeus de Rinonico volt. 1352-ben feltehetően a pisai konventben, később Bolognában tanult, teológiai magiszteri címet szerzett. A hagyomány szerint 1401-ben halt meg. A mű kezdő és záró sorai szerint a szöveg 1385 és 1390. március 18-a között íródott, a rendi dokumentumok tanúsága szerint 1399. augusztus 2-án hagyta jóvá a Kisebb Testvérek assisi káptalanja. A kötet címlapját fametszetes keret veszi körül, az ornamentális díszítés sarkaiban neves mitológiai "lantosok" emblémáival. Középen Szent Ferenc stigmatizációját megörökítő, finoman kidolgozott fametszet látható, amely ezen kívül még több helyen díszíti a szöveget. Alatta található a nyomdász jelvénye. A címlap hátát kitöltő fametszet egyúttal a kötet tartalomjegyzékének szerepét is betölti. A mű egy fát képez, amelyben az egyes fejezetek és részek egy-egy faágnak, illetve "gyümölcsnek" felelnek meg. A fának tíz törzse van, mindegyik törzsről két ág hajt ki, jobbra és balra egy-egy. Mindegyik ág két "gyümölcsöt", azaz két hasonlóságot (conformitates) terem. Mindegyik "gyümölcs" első része Jézus életének egy mozzanatát vagy egy tulajdonságát emeli ki. Erre válaszol a második rész azzal, hogy az előbbi mellé állítja Ferenc megfelelő életrajzi elemét. A munka jelentőségét és népszerűségét az adja, hogy Szent Ferenc sokkal kimértebb és szűkszavúbb hivatalos életrajzával szemben ez a korábbi legendagyűjtemények változatos és gazdag tartalmát közvetítette. Kimutathatóan nagy hatással volt egyik legfontosabb nyelvemlékünk, a Jókai-kódex szövegére, valamint Temesvári Pelbárt műveire. Ismereteink szerint hazai közgyűjteményben csupán egyetlen csonka példánya található.