A szakirodalom által a közelmúltig első kiadásként számon tartott mű először valójában már egy évvel korábban is napvilágot látott. A 103. árverésünk 66. tételeként szerepelt példány alapján Éder Zoltán ismertette (Sylvester Grammatikájának utóéletéről. Bp. 1990). A második kiadás számára Kazinczy némileg átfogalmazta az előszót és egy "Utólírást" függesztett mögé. Mint írja: "most... három esztendeje, hogy ez a munka sajtó alá került", így több helyen szükségesnek érzi, hogy újabb magyarázatokkal, kiegészítésekkel bővítse jegyzeteit. Többek között hosszan vitatkozik az ún. Debreceni grammatikával, és méltatja időközben elhunyt barátját, Révai Miklóst. A munka tartalmazza Sylvester János első összefoglaló jellegű, tudományos magyar nyelvtanát, Dévai Bíró Mátyás ábécéskönyvét, amelynek szerzője Kazinczy előtt még ismeretlen volt, valamint Varjas János 1795-ben, tisztán "e" betűkkel írt költeményét. Kazinczy az akkor csak egy-egy példányban ismert nyomtatott emlékeket lemásolta, és jegyzeteivel ellátva bocsátotta a tudományos közvélemény elé.