A főképp bibliafordításáról ismert debreceni lelkész, sokoldalú író és tudós, ezzel -- az előszó szerint 1665-1667 között írt -- hitvitázó művével Sámbár Mátyás név nélkül, Kassán, 1664-ben kiadott "Orvosló ispitaly" című munkájára felelt. De szembeszállt többek között Pázmány több tézisével is. Sámbár írása az ún. kassai vita hetedik darabjaként jelent meg, Komáromi művét azonban a szakirodalom nem szokta szorosan ebbe a hitvitabokorba sorolni. A Komáromi által felelevenített polémia akörül forgott, hogy a protestánsok vagy a katolikusok tekinthetők-e a krisztusi, apostoli hit igazi örökösének. Komáromi álláspontja szerint éppen hogy nem az "igaz régiség"-hez ragaszkodó protestánsok a hitújítók, hanem valójában a katolikus egyház szervezete, szertartásai, szokásai újabb keletű kreálmányok.