A műfaj: A hóráskönyv magánájtatosságra -- elsősorban nők számára -- készült imádságoskönyv. Az elnevezés a háromóránként elvégzendő imádságokra, a "hórák"-ra (matutinum, laudes, vesperás, stb.) utal. A papi breviáriumra épül, de tartalmában annál, világiasabb, sokszínűbb, gazdagabban díszített. Magvát Szűz Mária ún. kis zsolozsmája adja, amit bűnbánati zsoltárok, litánia, halotti könyörgések, szentekhez szóló imádságok egészítenek ki. Mindig tartalmaz -- az ünnepeket és a szentek emléknapjait föltüntető -- kalendáriumot is. A műfaj virágkorát a XV. századi francia nyelvterületen élte meg. A legdíszesebb, reprezentatív darabokat pergamenre nyomtatták. Ezek egy átmeneti korszak darabjai, utánozzák a pergamenre festett kódexeket, azok luxusjegyeit (aranyozás, illuminálás), de a nyomtatásnak köszönhetően már nagyobb példányszámban, szélesebb réteghez juthattak el. A kézzel festett darabokat utánozva itt is igyekeztek a darabok rangját illuminálással és aranyozással emelni. A nyomda: A koblenzi származású nyomdász, Thielman Kerver 1478-ban vette át a párizsi Rue Saint-Jacques-on működő könyvkereskedést. 1497-ben már saját nyomdával rendelkezett, amelyet Georg Wolffal együtt működtetett. Néhány év múlva eladta üzletét Gillet Remacle-nak, ettől kezdve nagyrészt neki dolgozott. A műhelyéből kikerült hóráskönyvek mind művészi kvalitásban, mind nyomdai kivitelben a műfaj legszínvonalasabb darabjai közé tartoztak. Az első hóráskönyvet 1497-ben nyomtatta a Kerver-műhely, ekkor még fametszetű illusztrációkkal, amelyeket 1499-től fémmetszetek váltottak fel. Rendkívüli népszerűségüket mutatja, hogy Kerver 1522-ben bekövetkezett haláláig számos kiadást értek meg, ezt követően pedig az özvegy, Yolande Bonhomme és fiai is folytatták nyomtatásukat. A műhelyre különösen jellemző volt, hogy az illusztrációkat fantáziadúsan variálta. Ennek köszönhető, hogy nincs két teljesen egyforma kiadása. A technika: A fémmetszet a XV. század derekán tűnt fel a fametszettel párhuzamosan Párizsban és Kölnben. Bonyolult eljárás (mivel a fémet sokkal nehezebb megmunkálni), ezért nem terjedt el olyan széles körben, mint a fametszet, inkább kis példányszámú, luxuscélokat szolgáló kiadványokban tűnik fel. Sajátos és ritka válfaja az ún. poncolt fémmetszet, amely itt is felbukkan. A rajz körvonalait puha fémbe (ólomba) vésik, a formákon belül pedig apró mintázatokat vernek a fémbe. A technika 1454-ben tűnik fel először, és a század végére már teljesen feledésbe is merül. Az előrajzokat a francia érett (ún. flamboyant) gótika egyik meghatározó művésze készítette, akit az "Apokalipszis-rózsaablak mestere"-ként ismer a szakirodalom, és aki ebben az időben kifinomult rajzaival rendkívül nagy hatással volt a párizsi könyvnyomtatásra. A rajzokat valószínűleg Kerver társa, Georg Wolf metszette először fába, majd fémbe. Az illusztrációkon felfedezhető a korszak legnevesebb mestereinek (Schongauer, Dürer) hatása is. A mű: A címlapot Kerver nyomdászjelvénye díszíti: két ágaskodó unikornis között egy tölgyfa, rajta címer "T. K." monogrammal. A versoján látható nagy metszeten egy anatómiai ábrázolás látható, amely a bolygók és csillagjegyek egyes emberi szervekre való hatását mutatja be. A következő lapon a nagyobb változó ünnepek táblázata olvasható az 1497 és 1520 közötti évekre. Ezt követi a kalendárium-rész. Itt a lapokat az adott hónap jelentősebb szentjei életéből vett jelenetek keretezik. Ezeket dús növényi ornamentika és ún. drolerie-k (emberi alakok, állatok, mesebeli lények groteszk-komikus ábrázolásai) egészítik ki. Ezután evangéliumi részletek: Szent János megkínzatása, Jézus elfogatása, majd az ún. Mária-hórák: az Angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus születése, a Jézus születésének hírét vivő angyal és a pásztorok, a Háromkirályok hódolata, Jézus bemutatása, menekülés Egyiptomba, és Mária megkoronázása következnek egy-egy egészoldalas képpel. A továbbiakban a bűnbánati zsoltárok olvashatók a Mindenszentek-litániájával (ezt a fürdő Betsabét ábrázoló egészalakos metszet díszíti). A halotti officiumot egy Jób életéből vett jelenet, a szent kereszthez szóló imádságokat a keresztre feszített Jézus alakja, a Szentlélekhez intézett imákat pedig a Pünkösd jelenete illusztrálja. Ezt a Szentháromság ábrázolása (ún. trifrons ábrázolás, alatta a Szentháromság képi magyarázata), majd 28 rövid ima követi, egy-egy szövegközti metszettel. A könyvet Szent Gergely látomása zárja, az egészoldalas képen Jézus alakjával és a passió "eszközeivel". A Biblia Pauperum-ok mintájára a rendkívül gazdag és változatos lapszéli keretdíszek képei -- a mellettük olvasható igen rövid idézetekkel együtt -- az elmélkedést-elmélyülést szolgálták. Példányunk: Minden bekezdés fedőfestékkel készült, piros vagy kék alapon arany -- kisebb és nagyobb (kétsoros) -- iniciálékkal kezdődik. Ez a díszítési mód egy sokkal drágább és időigényesebb technika a hagyományos, tollal rajzolt illumináláshoz képest. Erre külön szakosodott műhelyek is léteztek. A nyomdász a díszítendő részek helyét kihagyta. Hazai árverésen az elmúlt mintegy fél évszázadban pergamenre nyomtatott hóráskönyv nem bukkant fel. Magyar közgyűjteményben tudomásunk szerint nem őriznek belőle példányt. Egy 1517-es kiadása -- amely gróf Apponyi Sándor birtokában volt -- szerepelt egy kiállításon.