A kiadvány minden bizonnyal Szakácsy István méltatására készült. A főként hősszerelmeseket alakító színész 1833-ban tűnt föl Kilényi Dávid társaságánál Szegeden. Játszott Kassán, a Budai Várszínházban, Pesti Magyar, majd a Nemzeti Színházban is, de mindvégig vándorszínész maradt. Kolozsvár, Debrecen, Nagyvárad, Miskolc, Marosvásárhely voltak pályájának legfőbb állomásai. Életéről az utolsó adatok az 1840-es évekből származnak. A verseket aláíró "Ladár" (talán Aladár) személyét nem sikerült azonosítani.